Oldal 24 [24]
1. BEVEZETÉS
kolt következményeket eredményez. Tehát: olyan kimenetelhez vezet, amelyet
az egyes résztvevők egy része, akár döntő többsége, vagy akár egyike sem akart.
Karinthy novellájában szokatlanul sötét társadalomkép jelenik meg, mintha
a tömeggé egyesült emberi lények szükségképpen egyfajta kollektív szörnyeteg¬
gé változnának - de ezt a pesszimizmust rögtön megértjük, ha szemügyre vesz¬
szük az első publikálás dátumát: 1917. január. Amikor 1914-ben kitört az első
világháború, a tömegek a legtöbb országban lelkesen vonultak a hadseregekbe
— néhány csatát, majd diadalmas hazatérést vártak néhány hónapon belül.
A Barabbás publikálásakor már két és fél éve tartott az addig példátlan mértékű,
sokmillió áldozatot követelő öldöklés, és még nem következtek be azok a fordu¬
latok, amelyek felcsillantották a reményt, hogy ennek előbb-utóbb vége szakad."
Az általánosítható tanulságot azonban, a történet előtti gondolatmenet foly¬
tatásaként is, úgy is megfogalmazhatjuk: az Amerika felfedezése körül induló,
az ipari forradalommal felgyorsuló fejlődési folyamat, az ún. modernizáció
nyomán a társadalom korábban elképzelhetetlen mértékben felerősítette az
egyéni cselekvések hatókörét és hatékonyságát. Sajnos nemcsak akkor, ha terme¬
lésről vagy tudományról volt szó, hanem akkor is, ha például gyilkolásról.
A modernizáció olyan mértékben megváltoztatta az emberek életét, hogy
ahhoz az emberiség legalább kétmillió éves történelmében csak két másik for¬
dulat hasonlítható: az ún. kognitív forradalom" (körülbelül Kr. e. 70 000-30 000)
és a mezőgazdasági forradalom (a földművelés és az állattenyésztés technikáinak
kifejlesztése, Kr. e. 10 ezer körül és után, egymástól függetlenül a világ több
részén). Csakhogy, míg ez utóbbi fordulatok nemzedékek egymást követő sora,
sokszor évezredek alatt vagy még lassabban bontakoztak ki, addig a modernizá¬
ció az utolsó két-két és fél évszázadban vitte végbe művének java részét. Sarkít¬
va, de egyáltalán nem túlozva: az 1790-es évektől mind több országban, napja¬
inkban gyakorlatilag az egész Földön, akár egy-egy nemzedék élete alatt, újra
meg újra megváltoztak (időnként radikálisan) a társadalmak, a milliárdokat
érintő globális keretektől az egyes emberek mindennapi életéig. Sőt: a változás
16 1917 februárjában az orosz forradalom, majd áprilisában az USA hadba lépése.
7 , A körülbelül 70 ezer évvel ezelőttől 30 ezer évvel ezelőttig tartó időszakban került sor a csónak,
az olajlámpás, az íj és a nyíl, valamint a (meleg ruházat varrásához nélkülözhetetlen) tű feltalálására.
Ebből a korból származnak az első, egyértelműen műalkotásnak nevezhető tárgyak, ahogy a vallás,
a kereskedelem és a társadalmi rétegződés első bizonyítékai is." (Harari 2017:32) Jared Diamond,
kedvenc antropológusaim egyike hozzáteszi még a nyélbe rögzített dárdahegy, a horog, a mozsár
és törő, a halászháló és a kötél zseniális találmányait is (Diamond 2002:51). Hararinak azonban
igaza van: a legfontosabb változás valószínűleg a korábbinál összetettebb nyelv és az elvonatkoz¬
tatásokra képes gondolkodás megjelenése volt. , Tudomásunk szerint kizárólag a sapiens képes
olyasmiről beszélni, amit nem látott, érintett vagy szagolt. [...] A fikciókról való beszéd képessége
a sapiensnyelv legegyedibb vonása." (Harari 2017:35) Talán kicsit a szakmai elfogultság beszél
belőlem, de a társadalomról való gondolkodás kezdetei is e korszakba nyúlhatnak vissza.
S
+ 23 +