Seite 20 [20]
1. BEVEZETÉS
Kezdjük egy kicsit távolabbról, a társadalomkép fogalmának leírásával; ehhez
pedig először is a társadalom fogalmát kellene meghatároznunk. Szerencsére
Örkény István segítségével ez utóbbit könnyen megoldhatjuk: a társadalom több,
mint tagjainak összessége, valahogy úgy, ahogy a paprikakoszorú is több, mint
annak összetevői.
Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú.
Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Pedig a paprika ugyanannyi,
éppoly piros, éppoly erős. De mégse koszorú.
Csak a madzag tenné? Nem a madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes,
harmadrangú valami.
Hát akkor mi?
Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza,
hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.
Örkény István: Az élet értelme című egyperces novellája, teljes terjedelmében idézve.
(é. n. 89)
A történeten túllépve: a társadalom egyének egy nagyobb csoportja, amelyben
a résztvevőket sajátos, az adott társadalom adott korszakára és adott szférájára
nézve jellegzetes, részben állandósult kapcsolatrendszer fűzi össze. Milyen cso¬
portja, milyen kapcsolatrendszer, hogyan? Ha valaki — bárki, nem csak a szoci¬
ológusok - ezzel kapcsolatban , elméleteket", téziseket, szentenciákat fogalmaz
meg, vagy akár csak utal azokra, akkor, ha nem is okvetlenül tudatosítja, de
társadalomképeket használ vagy éppen hoz létre.
Tarsadalomkép = minden olyan tudásegyüttes, ami arra vonatkozik, hogy
s mi az a ,társadalom?" (mit is jelent az, hogy ,több mint tagjainak összessé¬
ge", azaz hogyan lesz a paprikából és a madzagból , paprikakoszorú");
s ,hogyan működik" ez a társadalom (pl. stabilitás vagy konfliktus jellemzi,
illetve statikus vagy dinamikusan változó - s ha igen, akkor , lefelé" vagy
, felfelé"; mi tartja össze ezt a társadalmat: erőszak, erkölcsi normák, a tár¬
sadalmi munkamegosztás, a vezető , karizmája", bürokratikus koordináció
stb.; mi okoz ,működési zavarokat" stb.);
+ 19 +