Page 15 [15]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G De hagyjuk a normativ/politikai (félre)értelmezéseket: egy kötetnek szó szerint minden kijelentése, minden hangsúlya, minden kifejezése, minden hivatkozása, sőt, minden hallgatása (olyan témákról, amelyről egyesek szerint szólnia kellett volna) s nagy hatást válthat ki az olvasókból, de s előfordulhat, hogy átrepül a radarernyő alatt, nem fordítanak rá figyelmet, és/vagy s az is előfordulhat, hogy teljesen félreértik. Jelen pillanatban a kíváncsiság a legerősebb érzés bennem azzal kapcsolatban, hogy vajon milyen reakciók születnek ezzel a könyvvel kapcsolatban (ha lesznek egyáltalán). Ha jó munkát végeztem, akkor — mind szakmai, mind érdeklődő — olvasóim többségénél a kíváncsiság fogja megakadályozni azt is, hogy egy ponton megszakítsák az olvasást. De az igazi sikerkritériumnak azt tekintem majd, ha lesznek olyan olvasóim, akik úgy érzik majd: megérte az erőfeszítés és időráfordítás, amit a könyv olvasására fordítottak. Könyvem a tágabb értelemben vett szociológiai gondolkodás (magyarázkodás — 1. fejezet) magyarországi történetéről szól, a 19. század első felétől 1990-ig. Az eredetileg tervezett kitekintést az 1990 utáni korszakra egy másik írásban fogom megjelentetni (magyarázkodás — 6.6) A fent meghatározott korszaknak csak egy kisebb hányadában létezett egyáltalán intézményes szociológia, de még e korszakban sem volt olyan szintű a szakma professzionalizmusa, mint amelyet manapság elvárunk a társadalomtudományoktól. Így a lent elemezett szövegek túlnyomó többségének már , csak" történelmi jelentősége van. , Csak?" Ilyen történelmi jelentősége viszont annál inkább létezett, kétféle értelemben is: s szociológiatörténeti relevancia: az adott művek (és szerzőik) mennyiben járultak hozzá a magyar szociológia tudásegyüttese kialakulásához; illetve + tärsadalomtörteneti relevancia: az adott művek (és szerzőik) mennyiben járultak hozzá első megjelenésükkor a korabeli magyar társadalom, a nyilvános diskurzusok és a gondolkodás megértéséhez. 5 Ami persze , ravaszkodó" megfogalmazás: hiszen ha egy ,elfeledett" mű megjelenik, akár csak egyetlen tanulmány - beleértve ezt a kötetet is — utalásában, máris valamilyen módon részévé válik e tudásegyüttesnek. + 14°
