Page 15 [15]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
De hagyjuk a normativ/politikai (félre)értelmezéseket: egy kötetnek szó szerint
minden kijelentése, minden hangsúlya, minden kifejezése, minden hivatkozása,
sőt, minden hallgatása (olyan témákról, amelyről egyesek szerint szólnia kellett
volna)
s nagy hatást válthat ki az olvasókból, de
s előfordulhat, hogy átrepül a radarernyő alatt, nem fordítanak rá figyelmet,
és/vagy
s az is előfordulhat, hogy teljesen félreértik.
Jelen pillanatban a kíváncsiság a legerősebb érzés bennem azzal kapcsolatban,
hogy vajon milyen reakciók születnek ezzel a könyvvel kapcsolatban (ha lesznek
egyáltalán). Ha jó munkát végeztem, akkor — mind szakmai, mind érdeklődő —
olvasóim többségénél a kíváncsiság fogja megakadályozni azt is, hogy egy ponton
megszakítsák az olvasást. De az igazi sikerkritériumnak azt tekintem majd, ha
lesznek olyan olvasóim, akik úgy érzik majd: megérte az erőfeszítés és időráfor¬
dítás, amit a könyv olvasására fordítottak.
Könyvem a tágabb értelemben vett szociológiai gondolkodás (magyarázkodás
— 1. fejezet) magyarországi történetéről szól, a 19. század első felétől 1990-ig.
Az eredetileg tervezett kitekintést az 1990 utáni korszakra egy másik írásban
fogom megjelentetni (magyarázkodás — 6.6) A fent meghatározott korszaknak
csak egy kisebb hányadában létezett egyáltalán intézményes szociológia, de még
e korszakban sem volt olyan szintű a szakma professzionalizmusa, mint amelyet
manapság elvárunk a társadalomtudományoktól. Így a lent elemezett szövegek
túlnyomó többségének már , csak" történelmi jelentősége van.
, Csak?" Ilyen történelmi jelentősége viszont annál inkább létezett, kétféle
értelemben is:
s szociológiatörténeti relevancia: az adott művek (és szerzőik) mennyiben
járultak hozzá a magyar szociológia tudásegyüttese kialakulásához; illetve
+ tärsadalomtörteneti relevancia: az adott művek (és szerzőik) mennyiben
járultak hozzá első megjelenésükkor a korabeli magyar társadalom, a nyil¬
vános diskurzusok és a gondolkodás megértéséhez.
5 Ami persze , ravaszkodó" megfogalmazás: hiszen ha egy ,elfeledett" mű megjelenik, akár csak
egyetlen tanulmány - beleértve ezt a kötetet is — utalásában, máris valamilyen módon részévé
válik e tudásegyüttesnek.
+ 14°