Oldal 70 [70]
1. TIPIKUS HIBÁK AZ UKRÁN NYELVTANULÓKNÁL
gyakran előfordul a tévesztés. Ennek egyik legtipikusabb példája, hogy cirill
betűként olvassák a latint (pl. m [t], B,b [v], P,p [r], Y,y [u] C,c [sz]). A hangok
tisztázása, a fonémák ejtésének kijelölése azonban hosszú-hosszú folyamat,
s ez egyeseknek könnyebben, másoknak sokkal nehezebben megy.
A fonémák és beszédhangok felismerésének szerepe kulcsfontosságú
a reprodukcióban, mivel a hallott anyag szolgál később mintaként a beszé¬
lő kiejtéséhez. Az egyéni adottságok figyelembe vételével az adott csopor¬
ton belül feltérképezhetjük azt, hogy kinek melyik hanggal vagy betűvel
van problémája. Így a gyakorlást, tudatosítást is személyre szabhatjuk.
A magánhangzók felismerésének javítására számos gyakorlattípust
alkalmazhatunk. Mindig érdemes az egyszerűbbektől a bonyolultab¬
bak felé haladni. Természetesen be kell tartanunk a folyamatosság és
fokozatosság elvét. Nem kell azonban minden alkalommal görcsösen
a befejezettségre és a tökéletességre törekedni. A fonetikai gyakorlatokat,
a kiejtésgyakorlás mellett, használhatjuk idegennyelv-órán a monotónia
megtörésére vagy a változatosság kedvéért a foglalkozás felélénkítésére
is. Minél sokszínűbben és kreatívabban alkalmazzuk ezeket a fogásokat,
annál inkább lesz ez az órai rutin része, és annál kevésbé fog ellenállást
kiváltani ez a diákok részéről. Ha játékos formában, esetleg versenyhely¬
zetet kialakítva illesztünk be artikulációs gyakorlatokat, annál jobb és
hatékonyabb lesz a kiejtésfejlesztés.
Nagyon jó módszer a hangok írásképének begyakorlására a táblánál való
egyéni munka, melynek lényege, hogy a tanulónak diktálnak egy szót, amit
ő felír a táblára. Ezután kimondja hangosan, majd a tanár is felolvassa, amit
leírt. Általában a kettő eltér egymástól. Ha egyedül nem jön rá, mit kell ja¬
vítani, a csoport többi tagja is segíthet a korrekcióban. A javítás után újabb
felolvasás következik, amikor is konstatálják, hogy az új alak már helyes-e,
vagy további fejtörés következhet. Addig folytatják ezt, míg a felírt szóalak
egybe nem esik azzal, amit diktáltak a tanulónak. Ezután természetesen
mindenki sorra kerül, s a végére általában ráéreznek a lényegre. A mód¬
szer előnye, hogy a tanuló nemcsak a saját, de mások hibájából is tanulhat,
hiszen mire a végére érnek, sok tipikus hiba, félreértés, félrehallás kerül
megbeszélésre. Egyik hátránya ennek a módszernek talán az, hogy nagyobb
csoportnál a végére már unalmassá, monotonná válik, ekkor meg lehet törni
a sort valamilyen más feladattal, hogy azután később folytathassák. A másik
hátránya pedig az, szintén nagyobb létszámú csoportok esetén, hogy elég
időigényes, ha mindenkire sort szeretnénk keríteni.
+69 +