mindig erősebb (lásd például a fergusoni diglosszia közönséges-emel¬
kedett kód funkcionális elkülönülését a tekintetben, hogy írott változata
csak az emelkedettnek lehet, az írásbeliség hiánya egyértelműen az ala¬
csonyabb presztízsű és standardizáltságú nyelvváltozatra jellemző; ha¬
sonlóan az írott változat magasabb presztízsét jellemzi az európai gya¬
korlat, mely az írás dominanciáját helyezte előtérbe — lásd az egyházi,
hivatalos vagy irodalmi szövegek szóbeliséggel szembeni presztízsét).
A 20. századi nyelvtudomány az írott változatokat helyezi előtérbe, bár
az amerikai deszkriptív nyelvészet antropologista megközelítése sokszor
a beszélt nyelvet preferálta — lásd például Leonard Bloomfield véleményét
az írásról"). A kérdésben fontos szerepe van a fonémák és beszédhangok
kapcsolatánakis, hiszen a típushangként szereplő fonéma egyedi realizá¬
ciói az esetlegesség, egyszersmind a , kevésbé fontos" elem szerepét jelent¬
hetik. A beszélt nyelv azonban a szupraszegmentális elemeken keresztül
éppen több jelentéstartalmat fejezhet ki, például a beszélő érzelmi, fizikai
vagy éppen egészségi állapotát (vö. Vicsi 2013: 34) — éppen ezek, a beszéd
redundanciáját kifejező elemek miatt is esszenciális a helyes kiejtés elsajá¬
títása (hogy csak a standard kiejtési formáknál maradjak, kommunikáció
szempontjából nem mindegy például a magyar alszik" hangsor ereszkedő
vagy emelkedő-eső intonációjú artikulációja, mivel az első kijelentést,
a másik — szintaktikai jelölők hiányában — eldöntendő kérdést fejez ki).
A nyelvészet mai álláspontja szerint nincs fontossági kapcsolat vagy
különbség a nyelv beszélt és írott változati között: mindkettő önálló,
belső tagoltsággal is rendelkező jelrendszer, amely elsődlegessége, fon¬
tossága általában a beszélőközösség attitűdjén, hozzáállásán múlik.
A nyelv beszélt és írott változatainak egységes elbírálása tekintetében
az idegennyelv-oktatás is igyekszik pártatlan lenni: a nyelvi készségek
tanításakor, illetve nyelvvizsgáztatás folyamán is nagy hangsúlyt fek¬
tet a nyelv hangzó, beszélt változataira (hallás- és beszédértés aktív és
passzív feladatokon keresztül). A minták alapján történő nyelvelsajátítás
és a szervezett keretek között zajló nyelvtanulás elengedhetetlen eleme
a hangzó szöveg értése és azonnyelvi reprodukálása. Ez a kitétel finom