Oldal 232 [232]
9. Családi arcképek: képforrások a kései Oszmán Birodalom társadalomtörténetéhez e 231
Az 1840-es évek óta Nyugat-Örményországot növekvő bizonytalanság és napi
szintű erőszakos atrocitások jellemezték. Az orosz-oszmán háború óriási
mezőgazdasági területeket pusztított el, örmény gazdák százezrei váltak
földönfutóvá. A földek parlagon maradtak, és az elmaradt terménybetakarítás
az 1880-as években helyi éhínségek sorát hozta magával. A megnövekedett tár¬
sadalmi feszültségek végül az 1890-es években birodalomszerte az örmények
mészárlásába torkollottak. A célpontban a felnőtt férfiak álltak, indokolatlanul
nagy arányban, ezáltal számos családot fosztottak meg a kenyérkeresőktől.?"
Számos muszlim is átélte a szegénységet és az elnyomást. A Kaukázusból és a
balkáni országokból elmenekült számos muszlimot az oszmán tartományokba
telepítették be, nekik semmijük nem volt, ami biztosíthatta volna a megélheté¬
süket. Számtalan betelepített kurd ugyanúgy ki volt téve a felfegyverzett törzsek
támadásainak, mint az örmények. A képeken látható földművesek rongyos
ruhákat viselnek, amelyek valamelyest még árulkodnak hagyományos öltözékük
eredeti formájáról. Ugyanakkor ezek a ruhák nem tárnak fel semmiféle életstílust,
hovatartozást vagy szemléletmódot, hanem kizárólag viselőik nyomorúságáról
és az életben maradásért vívott mindennapi harcaikról tesznek tanúbizonyságot.
Annak a lehetősége, hogy valaki az öltözetén keresztül fejezze ki magát, megma¬
radt a tehetőseknek, akik megengedhették maguknak, hogy megválasszák ruhá¬
jukat, öltözéküket.
Összegzésül elmondható, hogy a családi fotók és az oszmán tartományok
városainak és falvainak fotografikus ábrázolásai sokkal több lehetőséget rejtenek
magukban, mint a rendelkezésünkre álló szöveges forrásanyagok egyszerű illuszt¬
rációi. Kiegészítik meglévő tudásunkat, különösen mikrotörténelmi szinten, és
ösztönző hatással vannak a kutatásra.
526 Vö. ennek a könyvnek a 4. fejezetével.