Oldal 221 [221]
220 : ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
A személyek és generációk száma, akik e különleges alkalmakkor összegyűltek,
hogy jeles eseményekről emlék, vagyis családi portré készüljön, a háztartások
méretére enged következtetni. A nagyon szűk családokról vagy egy szülő-gye¬
rekről készült fényképek szinte kizárólag Isztambulból vagy a legfontosabb városi
központok egyikéből származnak. Ezek a fényképek nyugati stílusú, jómódú
családokat mutatnak be (vesd össze a fentebb említett példákkal). Ezzel szemben
a tartományokból származó családi portrék többsége három (vagy ennél több)
generációt ábrázol, vélhetőleg sok kisebb családot tömörítve egy háztartásban.
A demográfiai tanulmányok gyakran feltételezik, hogy egy akkori átlagos ház¬
tartás öt főből állt." Mégis akadnak utalások arra vonatkozóan, hogy az oszmán
és ezen belül az oszmán örmény háztartások olyan társadalmi egységet alkottak,
mely számos szűk családot foglalt magába. Ezt a társadalmi egységet feltehetően
a pater familias alkotta, feleségével és gyerekeikkel, beleértve a nős fiaik feleségeit
és gyerekeit, akik mind egy asztalnál gyűltek össze, és akik a családi üzletet is
együtt bonyolították. Ezidáig nem készült a háztartásokról olyan tanulmány,
mely a háztartások méretével, belső struktúrájukkal és gazdasági helyzetükkel
foglalkozik, mint ahogy a kelet-anatóliai tartományokban élő számtalan közös¬
ség között lévő feltételezett különbségekkel sem foglalkoztak még. Erre a kér¬
désre a családi felvételek biztosan nem szolgálnak egyértelmű válaszokkal, de
legalább utalnak egy kutatási területre, mely további vizsgálatot érdemel, ameny¬
nyiben meg szeretnénk érteni a késő oszmán társadalomban a családot és a ház¬
tartást, mint a társadalmi szerkezet alapelemeit; elképzelhető, hogy a birodalom
különböző vallási közösségei esetén ezek eltérnek.
Ahhoz, hogy megértsük, hány fő alkotott egy családot, segítséget nyújthatnak
az örmény népirtás túlélőitől származó hétköznapi tárgyak is, melyeket maguk¬
5% Quataert, Donald (1994): The Age of Reforms, 1812-1914. In Inalcik, Halil; Quataert,
Donald (szerk.): An Economic and Social History of the Ottoman Empire, Cambridge, 2.
kötet, 759-943. o., ld. különösen 785. o.
53 Elsösorban Nyugat-Anatöliäval kapcsolatban Id. Duben, Alan (1985): „Turkish Families
and Households in Historical Perspective.” Journal of Family and History, 1985/10. 1. 75-97.
o.; az oszmän palesztinokröl ld. Schmelz, U. O. (1990): Population Characteristics of Jeru¬
salem and Hebron Regions according to Ottoman Census of 1905. In Gilbar, Gad G. (szerk.):
Ottoman Palestine, 1800-1914, Leiden, 15-67. o.; az arab provincidkrél ld. Doumani, Beshara
(szerk.) (2003): Family History in the Middle East: Household, Property, and Gender, Albany.