Oldal 207 [207]
206 : ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
aztán 1939 után a Szovjet-örmény Iudományos Akadémia egy háromkötetes
összkiadásban meg is jelentetett. 77
Az eposz -— pontosabban annak harmadik, fő része, a Sasuni Dávidról szóló
ciklus — népszerűsége csak nőtt, míg 1902-ben megjelent a történet Hovhánnesz
Thumánján feldolgozásában. Thumánján (1869-1923), más néven , Lori bárdja",
kora egyik legismertebb írójának számított. Többek között — a német Grimm
testvérekhez hasonlóan - terjedelmes mesegyűjteménye révén vált híressé."
A sasuni eposzt az ő feldolgozása után számtalan más nyelvre is lefordították.
Kisajátítások
A sasuni mítoszt a 20. század elején az örmény forradalmi mozgalom politikai
célokból kisajátította magának. Roupen Der Minasian, aki pártkáderként és
harcosként (fedayi) maga is élt egy ideig Sasunban, később hétkötetes emlék¬
iratai révén vált híressé. Egy örmény forradalmár emlékei című írásába belesző
egy teljes kötetnyi történetet, mely nem személyes élményein alapul, hanem
a sasuni szabadságharcot beszéli el. Roupen itt Sasun ősi és mitikus helyszínére
is utal, úgymint hegyi erőd, erődítmény és menedék. Az oszmán-örmények
akkori harcát a szabadságért és túlélésért Roupen közvetlenül összekapcsolja
, Sasun őrültjeinek" harcával az arab uralom ellen. Azáltal, hogy összefonja a
korábbi forradalmárok és fedayik élményeit a saját visszaemlékezéseivel, egy¬
úttal a nyomdokaikba is lép. Leírásaiban és jellemzéseiben újra meg újra a
sasuni eposz motívumait idézi, vagyis áttételesen ezeket a tulajdonságokat
használja fel a fedayik — és végeredményben saját maga — jellemzésére. Rou¬
pennél a forradalmárok — mintegy pars pro toto — az egész népet szimbolizálják,
az epikus hősök erényei így az egész örmény népre vetülnek rá."
17 Gosdantian, Emma A. (1979): Karekin Srvantsdiants. Gyanke yev kordzouneoutiune,
Jerevan.
7 Bardakjian, Kevork B. (2000): A Reference Guide to Modern Armenian Literature, 1s00¬
1920, Detroit, 180-182. 0.
#79 Vö. részletesebben Hartmann, Elke (2015): Shaping the Armenian Warrior: Clothing
and Photographic Self-Portraits of Armenian fedayzs in the Late r9th and Early 20th
Century. In Ulbrich, Claudia; Wittmann, Richard (szerk.): Fashioning the Self in Transcul¬
tural Settings: The Use and Significance of Dress in Self-Narratives, Würzburg, 117-148. o.