OCR
202 : ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN hetetlenek voltak, erősek és bátrak, ugyanakkor ősiek és tiszták, nemesek, szabadságszeretők, hajlíthatatlanok. A legrégebbi eredetmítosz nem kifejezetten Sasunra vonatkozik, hanem Armeniára (Örményországra) általánosságban, a Bibliában leírt Ararát földjére, ahol Noé bárkája megfeneklett, és ahol egy új élet vette kezdetét a Földön. Armenia egyúttal a Paradicsom Földje, a bibliai Édenkert, az Eufrátesz és a Tigris forrásvidéke. Ez az emberiség bölcsőjéről alkotott bibliai kép kiegészül egy sajátosan örmény nemzeti eredetmondával. A Kr. u. 5. században az örmény irodalom felvirágzott. Ez az évszázad ennek köszönhetően úgy vonult be a későbbiekben az örmény történetírásba, mint az , Aranykor", melyet III. Drtad ( Tiridates) örmény király tett lehetővé azzal, hogy 301-ben birodalma államvallásként felvette a kereszténységet, ezáltal Armenia lett az első keresztény állam." Ezzel a döntéssel Armenia különvált a térség országaitól, nyugaton a Bizánci Birodalomtól, keleten Perzsiától. A szomszédos nagy kultúrák által ihletett örmény istenségek világát leváltotta a kereszténység mint egységes és különálló vallás, melyet felvettek, majd következetesen átültettek. A kereszténység bizonyul majd az örmény történelem során az örmény identitás kialakulása és megőrzése kulcsának, főleg azokban a hosszú évszázadokban, amikor nem létezett önálló örmény államiság. Az örmény identitás kialakulásának második fontos tényezője az örmény írásbeliség kiteljesedése volt mint liturgikus, irodalmi és közigazgatási nyelv. Ennek az előfeltételét Meszrob Masdoc tudós-szerzetes teremtette meg 405-ben, amikor Sahag örmény katholikosz (egyházfő) megbízatásából az örmény nyelv számára megalkotott egy saját ábécét, mely leváltotta a sok egymás melletti írásrendszert, melyeket az örmény nyelv addig használt. Az ábécé megalkotása után lefordították a Bibliát örmény nyelvre, majd a korai kereszténység számos írását, illetve a görög filozófia műveit is. Végül kibontakozott az 5. században egy önálló örmény irodalom és műveltség, melynek keretében az örmény történelmet rögzítették.19 Az Örmény nép története című munka (Hayots Badmoutiun) Movszesz Horenaci (Chorenei Mózes) püspök tollából származik, aki jómagát Meszrob tanít468 Krikorian, Mesrob K. (2007): Die Armenische Kirche, Frankfurt a. M., 22-41. 0. 469 Nichanian, Marc (1989): Ages et usages de la langue arménienne, Paris, I. rész.