Oldal 203 [203]
202 : ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
hetetlenek voltak, erősek és bátrak, ugyanakkor ősiek és tiszták, nemesek, sza¬
badságszeretők, hajlíthatatlanok.
A legrégebbi eredetmítosz nem kifejezetten Sasunra vonatkozik, hanem
Armeniára (Örményországra) általánosságban, a Bibliában leírt Ararát földjére,
ahol Noé bárkája megfeneklett, és ahol egy új élet vette kezdetét a Földön. Arme¬
nia egyúttal a Paradicsom Földje, a bibliai Édenkert, az Eufrátesz és a Tigris
forrásvidéke. Ez az emberiség bölcsőjéről alkotott bibliai kép kiegészül egy sajá¬
tosan örmény nemzeti eredetmondával.
A Kr. u. 5. században az örmény irodalom felvirágzott. Ez az évszázad ennek
köszönhetően úgy vonult be a későbbiekben az örmény történetírásba, mint az
, Aranykor", melyet III. Drtad ( Tiridates) örmény király tett lehetővé azzal, hogy
301-ben birodalma államvallásként felvette a kereszténységet, ezáltal Armenia
lett az első keresztény állam." Ezzel a döntéssel Armenia különvált a térség
országaitól, nyugaton a Bizánci Birodalomtól, keleten Perzsiától. A szomszédos
nagy kultúrák által ihletett örmény istenségek világát leváltotta a kereszténység
mint egységes és különálló vallás, melyet felvettek, majd következetesen átültet¬
tek. A kereszténység bizonyul majd az örmény történelem során az örmény iden¬
titás kialakulása és megőrzése kulcsának, főleg azokban a hosszú évszázadokban,
amikor nem létezett önálló örmény államiság.
Az örmény identitás kialakulásának második fontos tényezője az örmény
írásbeliség kiteljesedése volt mint liturgikus, irodalmi és közigazgatási nyelv.
Ennek az előfeltételét Meszrob Masdoc tudós-szerzetes teremtette meg 405-ben,
amikor Sahag örmény katholikosz (egyházfő) megbízatásából az örmény nyelv
számára megalkotott egy saját ábécét, mely leváltotta a sok egymás melletti írás¬
rendszert, melyeket az örmény nyelv addig használt. Az ábécé megalkotása után
lefordították a Bibliát örmény nyelvre, majd a korai kereszténység számos írását,
illetve a görög filozófia műveit is. Végül kibontakozott az 5. században egy önálló
örmény irodalom és műveltség, melynek keretében az örmény történelmet rög¬
zítették.19
Az Örmény nép története című munka (Hayots Badmoutiun) Movszesz Hore¬
naci (Chorenei Mózes) püspök tollából származik, aki jómagát Meszrob tanít¬
468 Krikorian, Mesrob K. (2007): Die Armenische Kirche, Frankfurt a. M., 22-41. 0.
469 Nichanian, Marc (1989): Ages et usages de la langue arménienne, Paris, I. rész.