Oldal 200 [200]
OCR
8. Sasun: egy örmény hegyi erőd mítosza 199 sn : — és legfőképp — befelé, a saját tartományokban lévő regionális vezetők felé. Az 1840-es években az oszmán kormány valóságos hadjáratokat indított a keleti, kurd-örmény tartományok ellen, hogy megtörje az ottani kurd fejedelmek hatalmát. Eredetileg a közvetlen központi kontrollt akarták kiépíteni, de ezt csakhamar leváltotta a hatalomdelegáció politikája. Az isztambuli kormány a közvetlen hatalomgyakorlás helyett, mely sok emberi és pénzbeli ráfordítással járt volna, bizonyos felhatalmazásokat és privilégiumokat átruházott a helyi szereplőkre, úgymint szunnita kurd törzsekre, helyi méltóságokra vagy a tartományok és altartományok kormányzóira, a helyszínen állomásozó reguláris és irreguláris csapatok parancsnokaira. A központi kormány ugyanakkor bebiztosította magát, mégpedig oly módon, hogy fenntartotta saját maga számára a befolyás hatalmát; a különböző erők egymást kölcsönösen korlátozták és kioltották, mindeközben hatalmi pozíciójukat az oszmán központi kormánynak köszönhették." Ebben a helyzetben Sasun azokhoz a régiókhoz tartozott, melyek különösen hosszú időn keresztül — egészen a 19. századba nyúlóan — meg tudták őrizni autonómiájukat Isztambullal szemben. Sasun nagyjából negyven örmény falunak a szövetségéből állt. Tényleges autonómiája abban nyilvánult meg leglátványosabban, hogy a sasuniak nem fizettek közvetlen adót az államnak. Ehelyett évente sarcot fizettek a kurd törzseknek, melyek ellenőrzésük alatt tartották a környező területeket. A belső ügyeiket a sasuni falvak önállóan szabályozták." Amikor az oszmán központi kormány a 19. század végén közvetlen adókat vetett ki, Sasun viszont emellett továbbra is tűrte a rendszeres kurd túlkapásokat, e valójában dupla adókötelezettség miatt a sasuniak ellenállást tanúsítottak. Az 1893-as év folyamán csak súlyosbodott a helyzet, amikor a diyarbakiri régióból több ezer nomád kurd idevándorolt. Ők ugyanis nemcsak nyári hegyvidéki legelőkre tartottak igényt, hanem a helybéli gazdák jószágát is elrabolták. A sasuniak a hagyományos , fejedelmek? vezetésével szerveződtek meg, hogy a kurd nomádokat erőszakkal elűzzék. Ezt követően a hegyi gazdák egészen addig meg163 Erről részletesebben ld. fent, 4. fejezet. 164 Sasun, a Mus-síkság és Daron régió történelméről általában Id. Sasouni, Garo (1956): Badmoutiun Daroni Asbkbarbi, Beirut (reprint: Antelias, 2013); Boghosian, Haygaz M. (1985): Sasount Badmoutiun 1750-1918, Jerevan; Pteyan, Sarkis és Misak; Daronetsi, Aghan (1962): Harazad Badmoutiun Darono, Cairo.
