OCR
196 + ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN több ezer lakossal együtt a sasuni fennsíkra. Ott 1915. április és szeptember között, fél éven keresztül tartották az állást, míg elfogyott az erejük, és a lakosság is éhezni kezdett az ostrom során. Az orosz hadsereg előrehaladt, majd visszavonult, és noha csak egy napi járásra volt tőlük, hiába reménykedtek a segítségében. Musban és Sasunban a mészárlások szó szerint az orosz haderők szeme láttára történtek meg." , Elárult nemzet?" Ha azt vizsgáljuk, hogy az Oszmán Birodalom örmény forradalmárai hogyan viszonyultak Oroszországhoz, akkor ez egyúttal azt is jelenti, hogy el kell képzelnünk az Oszmán Birodalomban élő örményeket és vezető rétegüket mint saját történelmüknek az alanyait és szereplőit. Az örmény forradalmárok, akik az Oszmán Birodalom közügyeiben való részvételi lehetőséget és a közösség irányítását vindikálták maguknak, az érintett országok sokkal nagyobb szereplőihez viszonyítva csak egyszerű játékszerek voltak. Ugyanakkor politikai szereplőknek is számítottak, saját döntési és cselekvési mozgástérrel. Szereplők voltak tehát, de oly nyilvánvaló tehetetlenséggel, cselekvési mozgásterük olyanynyira be volt szűkítve, hogy alig maradt terük értelmes és ígéretes döntésekhez. Tehetetlenségük feloldhatatlan dilemmába torkollt. Az oszmán-örmény népesség és vezető réteg meggyőződéseit és döntéseit megítélni mit sem ér, ha nem vesszük figyelembe azokat a szembeszökő egyenlőtlenségeket, melyek az Oszmán Birodalom örmény kisebbsége és a velük szembenálló szereplők — az Oszmán Birodalom ifjútörök kormánya vagy az Orosz Birodalom mint imperialista nagyhatalom - között fennálltak. Egy olyan elemzés, mely ezeket az egyenlőtlen hatalmi viszonyokat nem veszi számításba, vagy csak egy mellékmondat erejéig jut, teljesen torz képet nyújt. A szembeszökő egyenlőtlenség — egyik oldalon az Oszmán Birodalom és az Orosz Birodalom, 16 Khmpabed Mushegh (Sasountsi) Avetisiani houshere. In: Roupen: Hay Heghapokhagani me Hishadagnere. 7. kötet, 47-122. 0., itt: 53-96. o.; Sasouni, Garo (1956): Badmoutiun Daroni Asbkbarbt, Beirut, 761—788., 948—998. o.; alapvetően kritikusan közelíti meg az ÖFSZ-felelösök dönteseit: Daronetsi, Aghan (1967): Badaskhanadounere Daroni yeghernin, Beirut, 1967.