Page 186 [186]
7. Kapaszkodás a végsőkig " 185
hatalmakkal kötött katonai szövetséggel — 1914. augusztus 2-án, vagyis egy igen¬
csak korai időpontban — megtörtént az első határozott lépés afelé, hogy az
Oszmán Birodalom hadba kényszerüljön. Az Oszmán Birodalom ettől fogva
már nem maradhatott ki a háborúból, az európai konfliktusokból és csoporto¬
sulásokból; mindeddig csak esetleges támadásokra voltak felkészülve, melyek
nem is tűntek túlságosan valószínűnek, hiszen egyik európai hatalom, valamint
Oroszország sem szorgalmazta a háborút az Oszmán Birodalom ellen. Másodszor
pedig: bármennyire is sürgette Németország a mihamarabbi oszmán hadbalé¬
pést — az oszmán kormány által szorgalmazott katonai szövetség megkötése
után -, vitathatatlan, hogy az oszmán kormány maga hozta meg a döntést — még
akkoris, ha csak vezetőinek szűk körében -, hogy háborút indítson Oroszország
ellen. Az oszmán politikai elit és társadalom tehát támogatta a háborút, és ez az
oldal sokkal erősebb volt annál, mint amelyik ellenezte azt.
Léteztek politikai forgatókönyvek, melyek hasznot reméltek a háborúból. Ha
abból indulunk ki, hogy az Enver pasa körüli germanofil, háborúpárti csoport
saját kezdeményezésre kész helyzetet teremtett, még akkor is be kell látni, hogy
oly befolyásos volt ez a csoport, hogy egy efféle önálló lépést akadálytalanul meg
tudott tenni. 1914 nyarán és őszén az Oszmán Birodalomban nem sok támoga¬
tója akadt a semlegességnek és háborúellenességnek, ezeknek jelentéktelen volt
a súlya. Az Oszmán Birodalom politikailag meghatározó szereplői épp hogy
reménnyel várták a háborút, nem pedig féltek tőle.
Az Oszmán Birodalomban élő örményekre, vezető rétegükre épp az ellenke¬
zője volt igaz. Ők nemhogy reményeket nem fűztek az esetleges háborúhoz,
hanem épp ellenkezőleg, a lehető legsúlyosabb aggodalommal tekintettek arra.
Tisztában voltak azzal, hogy amennyiben az Oszmán Birodalom a háború mel¬
lett dönt, akkor ez az örmény lakosság kiszolgáltatását is jelentené. Ugyan senki
sem sejthette, hogy milyen hatalmas méreteket ölt majd a genocídium, melyet
az első világháború alatt követtek el az örmények ellen, az örmények mégis tisz¬
tában voltak azzal, hogy egy oszmán-orosz háború frontvonallá és hadszíntérré
alakítaná Örményországot, ezáltal pedig az oszmán-örményeket veszélynek és
feltételezhetően tömeges erőszaknak tenné ki." Az örmény elitek, pártállástól
#° Zohrap: Yergeri joghovatson. 4. kötet, 385-389. o.; Papazian, Vahan (1952): /m Houshere,
2. kötet. Beirut, 277-279. o.; Zaven Arkebisgobos [Der-Yeghiayan] (1947): Badriarkagan