országba. Az Oszmán Birodalom határánál csupán egy hadtestnyi reguláris
csapat és egy hadtestnyi tartalékos egység maradt.
Ugyan az orosz-oszmán konfliktus hosszú előzményekre nyúlik vissza, és az
első világháború kezdetén is akadtak olyan pontok, melyek a két állam viszo¬
nyában nem voltak tisztázva, Oroszország mégsem volt érdekelt abban, hogy az
Oszmán Birodalom ellen belépjen a háborúba. Az orosz haderőket túlságosan
lekötötte a nyugati front. Ráadásul az orosz haditengerészet nem rendelkezett
elég pénzügyi forrással, hogy a tengerszorosok oszmán lezárása esetén a gazdasági
kiesést és a fontos ellátási útvonalak lezárását kellő mértékben pótolni tudja."
Három hónappal az európai nagy háború kezdete után Oroszország mégis bele¬
sodródott egy háborúba az Oszmán Birodalom ellen, amikor oly mértékben
provokálták az oszmánok az orosz vezetést, hogy csakis hadüzenettel lehetett rá
válaszolniuk:?t már augusztusban kikötési lehetőséget ajánlott fel az Oszmán
Birodalom két német hadihajó, a Goeben és a Breslau számára, miután ezeket a
Földközi-tengeren sarokba szorították a britek. Az oszmánok a hajókat végül
átvették, átkeresztelték, de a német legénységet megtartották. Erre a brit tenge¬
részeti misszió tanácsadója, Limpus lemondott, és elhagyta az Oszmán Birodal¬
mat. Ezáltal a német Souchon tengernagy szabad utat kapott, és átvette az osz¬
mán haditengerészet ellenőrzését. Október végén Enver pasa hadügyminiszter
kiadta Souchonnak a parancsot, hogy az egykori német hadihajókkal támadja
meg az orosz fekete-tengeri kikötőket, melyeket október 29-én meglepetésszerűen
bombáztak. November 2-án az oroszok hadat üzentek az Oszmán Birodalomnak,
és közvetlenül ezután a Kaukázusban megtörtént az első orosz előretörés, mely
arra volt hivatott, hogy megelőzzön egy lehetséges oszmán offenzívát."
Tulajdonképpen az oszmán kormánynak is nyomós okai lehettek volna arra,
hogy elkerüljék a háborút Oroszországgal: az Oszmán Birodalom épp alapvető
átalakításon ment keresztül, és az oszmán hadsereg szervezetét épp akkor kezd¬
#? Stone: The Russian Army. 187. o.
*3 Reynolds: Shattering Empires. 31-33. 0.; Stone: The Russian Army. 182. 0.
*4 Stone: The Russian Army. 184. 0.
15 Az első világháború eseményeinek kronológiájához Id. Frank, Susann (2004): Chronik
1914-1918. In: Hirschfeld, Gerhard; Krumeich, Gerd; Renz, Irina (szerk.): Enzyklopädie
Erster Weltkrieg, Paderborn, 1009-1018. o.; az elsö viläghäborü ätfogö katonatört£neti äbrä¬
zoläsähoz, oszmän szemszögböl, Id. Erickson, Edward (2001): Ordered To Die. A History
of the Ottoman Army tn the First World War, Westport.