mánnal, hogy megakadályozzák az örmény harcosok oszmán területre történő
beszivárgását az Orosz Birodalomból. 97
Az Oszmán Birodalom bizonyos szempontból a cári birodalom ellentéte. 1"
Az örmények számára két szempontból különbözött az élet az orosz, illetve az
oszmán állam területén: egyrészt az állam viszonylagos erejét, másrészt pedig az
etnikai-vallási különbségek politikai megszervezését tekintve. Az Oszmán Biro¬
dalom keleti provinciáiban élő örmények helyzete azért volt problémás, mivel
az isztambuli oszmán központi kormány nem tartotta kellőképpen ellenőrzés
alatt az örmény-kurd perifériális tartományokat, ehelyett átruházta hatalmi
pozícióját a helyi szereplőkre, akiknek a túlkapásait aligha szankcionálta.19 Az
örmények szemszögéből, akik a 19. század közepe óta egyre nagyobb mértékben
szembesültek erőszakos cselekményekkel, nem az oszmán uralom mint olyan
okozta ezeket az anomáliákat, hanem az, hogy a keleti provinciákban a központi
állam mint felügyeleti szerv nem volt kellő mértékben jelen. Ezzel szemben a
cári kormány a maga rendőri erőivel Örményországban, vagyis a birodalom
legszélső perifériáján is határozottan jelen volt. Míg az iszlám-oszmán állami
berendezkedés a nem-muszlim csoportokat milletekbe szervezte (vagyis olyan
közösségekbe, melyek belső ügyeiket illetően függetlenek voltak), addig a cári
Oroszország nem rendelkezett hasonló koncepcióval, mely figyelembe vette
volna a sokféleséget, ehelyett az elnyomás politikájában bízott — és ezt leginkább
a forradalmárok látták így.
Az Oszmán Birodalom az iszlám jog- és államkoncepció alapján a nem-musz¬
lim monoteista vallásközösségek számára különleges védelmi státust (zimma)
biztosított, ezen belül a csoportok (millet) — korlátlan vallásszabadságuk és belső
autonómiájuk meghagyása mellett — ki tudtak bontakozni. Ugyanakkor ez a
védelmi státus nem jelentett egyenlő jogokat, csupán egyenlő védelmet, mely
számtalan más területen hátrányokkal párosult, és mely egy megvetendő meg¬
tian, Boston, 272-279. 0.; Norian, A. (1917): Trvakner H. H. Tashnagtsoutian kordzouneou¬
tiunits, Boston, 82-92. 0.
+7 Suny: Looking Toward Ararat. 46-47. 0.; Roupen: Hay Heghapokhagani me Hishadag¬
nere. ı. kötet, 156-167., 348-351., 356. o.
+% Az Oszmán Birodalom történelméről bevezetésként áttekintést nyújtanak: Bozarslan,
Hamit (2013): Histoire de la Turguie. De VEmpire a nos jours, Paris; Zürcher, Erik Jan (1997):
Turkey. A Modern History, London / New York.
199 Ld. erről részletesebben fent, 4. fejezet.