Oldal 167 [167]
166 : ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
Mustafa Efendi, aki már egyszer felkorbácsolta a kedélyeket a montenegrói kér¬
dés kapcsán, mégpedig oly mértékben, mint senki más a parlamentben." Beszél¬
tek tehát a nép egységéről, az oszmán fegyveres erők várható győzelméről, , és
minden képviselőt feltüzelt a heves, hazafias buzgalom", mint ahogy azt a Masis
megjegyezte, majd közvetlenül ezután így folytatta: , Az oszmán képviselőház
keresztény tagjai szintén egybehangzóan tiltakoztak az orosz beavatkozás ellen,
és kijelentették, hogy Törökország keresztény lakosainak nincs szüksége az orosz
védelmezésre. Az efféle követeléseket határozottan visszautasították.?"
Az1877. április 25-i vitát ezzel a háttérismerettel érdemes csak elemezni. A kép¬
viselők már előzőleg ismerték az ülés napirendjét, és azt is tudták, hogy a legelső
pillanattól kezdve túlfűtött, nacionalista légkörre lehet számítani, amiben a
képviselők minél hazafiasabb felszólalásokkal igyekeznek majd felülmúlni egy¬
mást. A keresztény képviselők arra is számítottak, hogy fel lesznek szólítva —
nemcsak mint oszmánok, hanem elsősorban keresztényekként és potenciális
árulókként -, hogy utasítsák vissza az oroszok által felajánlott védelmet, és áll¬
janak ki az oszmán állam és nemzet iránti hűség és az oszmán egység mellett.
Egy effajta nyílt állásfoglalás kikérése annál inkább motivált volt, minél gyak¬
rabban vagy minél erőteljesebben emeltek panaszt korábban a képviselők vagy
közösségek a túlkapások vagy erőszakos cselekedetek ellen, és minél erőteljeseb¬
ben sürgették a reformokat és a keresztény alattvalók hatékonyabb védelmezését.
Mindezek ismeretében nem tűnik túlságosan váratlannak az április 25-i vita
menete. A külső megfigyelő bizonyára nem lepődött meg azon, hogy — Hasan
Fehmi bevezető szavait követően — egyik keresztény a másik után állt fel, hogy
hevesen visszautasítsa az orosz szándékokat, és hogy kifejezze személyes hűségét
és közösségének hajlandóságát arra, hogy áldozatokat hozzon az oszmán állam
és az oszmán dinasztia érdekében. Az se túlságosan meglepő, hogy a Bulgáriából
és más, többségében keresztények lakta balkáni tartományokból érkező képvi¬
selők különösen felkészültek voltak, és írásbeli nyilatkozatot nyújtottak be hűsé¬
#0 Us: Meelis-i Mebusan. 53-60. o., föleg 7-58. o.; a vita kritikai elemzéséhez vö: Devereux:
The First Constitutional Period. 188-191. o.
8 Masts, 1877. aprilis 26., 2. o. Érdekes módon a vita utolsó részét nem vették fel a jegyző¬
könyvekbe. Az aznapi újságcikkeket tallózva lehet csak megtudni valamit arról, hogy mi
történhetett.