Oldal 166 [166]
6. Oszmán pozicionálás és a közügyekben való részvétel igénye « 165
dalomhoz. Különösképpen az orosz hadüzenetről szóló, 1877. április 25-i parla¬
menti vita révén nyerhetünk bepillantást álláspontjukba, valamint az oszmán
belpolitikai helyzetbe.77 Legelőször az tűnik fel, hogy milyen sok örmény kép¬
viselő vett részt ebben a vitában. A 24 férfi közül, aki a vita során felszólalt az
ülésteremben, heten örmények voltak. A vitát azzal nyitották meg, hogy felol¬
vasták az orosz hadüzenetet, valamint az erre adott oszmán választ. Először egy
isztambuli muszlim képviselő, Hasan Fehmi Efendi fűzött észrevételeket a
hadüzenethez, és ebben az összefüggésben rátért arra a témára, mely szerint az
oroszok a keresztény kisebbségeket védelmük alá akarják vonni, és ez az igény
már nem szorítkozik a Balkánon élő szláv népekre, hanem minden oszmán
keresztényt érint. Szavai a muszlim elit meglátásait tükrözik, de vélhetően ugyan¬
így gondolkozott az Oszmán Birodalom muszlim népességének nagy része:
Oroszországot az Oszmán Birodalom örök ellenségének tekintette, sőt az egész
civilizáció ellenségének. Megállapította továbbá, hogy az oroszok ezidáig csak
az oszmán népesség szláv szegmensére voltak befolyással, de most megkísérlik
azt, hogy minden keresztényt rávegyenek a lázadásra." Pontosan ez a szóhasz¬
nálat jellemzi a hamidi éra közigazgatási nyilvántartásait: amikor a falun élő
keresztények szót emelnek visszaélések, korrupció vagy erőszak ellen, akkor
csúsztatnak, és ezeket a megnyilvánulásokat egy lázadás előszelének tekintik,
melyet vélhetően külföldi szereplők is gerjesztettek."
A nacionalista hangnemet, mely a vitát jellemezte, nem Hasan Fehmi említett
beszéde váltotta ki, az már az azt megelőző napon megjelent. Az aznapi ülésen
az volt a téma, hogy a keresztény vallási vezetők is ex officio a Tartományi Igaz¬
gatási Tanács tagjaivá váljanak-e, mint ahogy a muszlim muftik. A témából
adódóan ez az ülés azon ritka alkalmak egyike volt, amikor a parlamentben a
vallási hovatartozás alapján oszlottak meg a nézetek. Aznap jelentették be az
ülés végén, hogy Oroszország hadat üzent az Oszmán Birodalomnak. Erre
a váratlan hírre két muszlim képviselő is beszédet rögtönzött. Egyikük az aleppói
Nafi Efendi volt, a másik az adanai vilajet Kozan településéből érkező Hoca
77 Megjelent nyomtatäsban: Us: Meclis-i Mebusan. 170-180. 0.
78 Us: Meclis-i Mebusan. 170-171. 0.
379 Ez az általános benyomás és sztereotípia annyira mindennapossá vált, hogy még a gye¬
rekjátékokon is nyomot hagyott maga után; Somel: The Modernization of Public Education.
251-252. O.