Seite 161 [161]
160 + ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
Örményország, illetve az oszmán-örmények történelmének tanulmányozásához
jelentőséggel bírnak.
Az imént említett nehézségeken felül még nagyobb akadályt jelenthet az a
történelmi tapasztalat, amely arra ösztönzi a közösséget, hogy a múlt bizonyos
eseményei iránt fokozottan érdeklődjön, kritikusan viszonyuljon, dicsőítse eze¬
ket, más eseményeket pedig elfojtson, elfelejtsen vagy akár eltorzítson. Az osz¬
mán-örmények történelmi tapasztalata a birodalom utolsó éveiben és annak
összeomlásakor aligha lehetett volna kegyetlenebb vagy nyugtalanítóbb. Az első
világháború alatt megtörtént genocídium az örmény millet teljes megsemmisí¬
tését jelentette. Sőt, általa végül minden reményt porig romboltak, ami az osz¬
mán-török államon belüli jövőre vonatkozott. Pedig generációkon keresztül erre
vágytak az erzurumi, vani, musi, bitlisi, izmiri és isztambuli örmények. Tekin¬
tettel a teljes megsemmisítésre, ez a vágyálom fatális tévedésnek bizonyult, és
sokan árulásnak tartották. A genocídium tényének és súlyának tagadása, amely
végső soron nem kevesebbet jelent, mint magának a genocídiumnak a továbbé¬
lését — úgy is mondhatjuk, hogy utolsó felvonását —, számottevően hozzájárult
ahhoz, hogy ezt a beszűkült értelmezést bebetonozza, és a már eleve gyér örmény
történetírást bekebelezze azáltal, hogy bizonyítási kényszert erőltet rá. Ez a
dilemma még inkább nyilvánvalóvá válik, ha néhány összehasonlítást megkísér¬
lünk. Bulgáriában és Görögországban, illetve más balkáni országokban csak
nemrég kezdődött meg a helyi oszmán múlt kritikai újraértékelése, amelynek
következtében új kutatások is elkezdődtek. Ezekhez már az oszmán forrásokat
és az oszmán nézőpontot is figyelembe veszik." Ugyanez elmondható az arab
országokról is, amelyek hosszú időn keresztül oszmán uralom alatt voltak."
Nyilvánvaló okok miatt, amelyeket már korábban felvázoltunk, az örmény tár¬
sadalom és történetírás sokkal inkább lemaradt saját múltjának újfajta megkö¬
zelítésében. Mindezek alapján nem túl meglepő, hogy napjaink örmény króni¬
369 Vö. a következő átfogó írásokat: Todorova, Maria (1989): Die Osmanenzeit in der
Bulgarischen Geschichtsschreibung seit der Unabhángigkeit. In Majer, Hans Georg (szerk.):
Die Staaten Südostenropas und die Osmanen, Munich, 127-161. o. és Todorova, Maria (1995):
» Bulgarian Historical Writings on the Ottoman Empire.” New Perspectives on Turkey, 12
(Spring 1995), 97-118. o.
79 E téren élenjáró tanulmánynak számít Rifaat Abu El Haj, Abd ar-Rahman Abu Hus¬
sayn, Adnan Bakhit, Beshara Doumani és Ussama Makdisi munkája; ők széles körben
felhasználtak oszmán levéltári anyagot, kiegészítve a helyi és európai forrásokat.