Oldal 154 [154]
OCR
6. Oszmán pozicionálás és a közügyekben való részvétel igénye e 153 prozopográfiai adatait illetően. Az oszmán életrajzi lexikonok ráadásul alig tartalmaznak nem-muszlimokról szóló szócikkeket, bármennyire fontos pozíciót töltöttek be ezek az állami hivatalokban vagy a társadalomban. A sícill-i osmaniban: például hiába keresünk bármilyen adatot Krikor Odianról, Hagop Pasa Kazazianról, Mihran Düzről (illetve családtagjaikról vagy más amirának a csalädtagjairöl), Ohannes Tchamitchröl vagy Vahan Beyröl. Aza teny, hogy a török történetírás, de legfőképp az összes korabeli oszmán forrás oly kevés figyelmet szentel ezeknek a férfiaknak, többet árul el arról, miként viszonyult a hatalmon lévő török-muszlim elit általánosságban a (nem feltétlenül szám szerinti, de szociológiai szempontból) kisebbségben lévő örményekhez vagy nem-muszlimokhoz, mint a nem-muszlim elitek tevékenységéről vagy jelentőségéről. De mivel sok muszlim és egyes török képviselők esetében szintén alig rendelkezünk információval, ez a hozzáállás önmagában nem nyújt elegendő magyarázatot az ismerethiányra. Elképzelhető, hogy az első oszmán parlament rövid epizódját nem tartották jelentős eseménynek — noha az idő végül nem őket igazolta. Örmény források: a korabeli sajtó és Garabed Ütüdjian napilapja, a Masis A hozzáférhető örmény források közül elsőként a korabeli sajtót kell itt megemlíteni. Az első alkotmány idejében a provinciákban nem létezett örmény sajtótermék, és a korábban megjelent rövid életű folyóiratok is megszűntek már." Izmir (Szmirna) jelentette ez alól az egyetlen kivételt, és mint ilyen, különös figyelmet érdemel. Izmirben akkoriban egy napilap, az Arshaluys Araradian jelent meg, és egy hetilap, az Arevelian mamul.:7 Ugyanakkor a fővárosban 34 Süreyya, Mehmed: Sicill-i Osmani yahud tezkere-i mesahir-i osmaniye. 4 kötet. Istanbul, 1308-1311, és török fordításban: Akbayar, Nuri (szerk. és ford.) (1996): Sicill-i Osmani yabud tezkere-i mesabir-i osmantye, 6 kötet. Istanbul. #6 V6. Giragosian, A. (1970): Hay barperagan mamuli madenakrutiun (1794-1967), Jerevan, 552-554. 0. 47 Giragosian: Hay barperagan mamuli madenakrutiun. 58., 218. és 546. 0.; vd. még Oshagan, Vahé (1997): Modern Armenian Literature and Intellectual History from 1700 to 1915. In: Hovannisian, Richard G. (szerk.): The Armenian People from Ancient to Modern Times, New York / London, 2. kötet, 139-174. 0., itt: 160. 0.
