Oldal 138 [138]
OCR
6. Oszmán pozicionálás és a közügyekben való részvétel igénye e 137 hannest 1848-ban Párizsba küldte, ahol a fiatalember kémia szakra járt. Miután Hovhannes 1853-ban visszatért Isztambulba, belépett az Örmény Oktatási Tanácsba, mely ugyanebben az évben alakult meg. Itt nagyon sok olyan fiatallal találkozott, akik később az örmény nyelvújítás élharcosai vagy az örmény alkotmányozó mozgalom főbb alakjai lettek. 1866-ban tagja lett az örmény millet Vegyes Közigazgatási Tanácsának (melyet azért hívtak vegyes tanácsnak, mivel örmény egyházi személyek és laikusok egyaránt helyet kaptak benne). Az örmény közösségben betöltött pozíciókat nemsokára az oszmán közigazgatás követte. Hovhannest 1860-ban beválasztották az újonnan megalakult Kereskedelmi Bíróságba, négy évre rá a Legfelső Kereskedelmi Bíróság elnöke lett. 1868-ban kereskedelmi miniszterhelyettesnek nevezik ki, 1869 és 1870 között az Abkam-i Adliyenek (Közigazgatási Rendeletek Tanácsának) a tagja, 1871-től tanácsadó az Oktatási Minisztériumban. 1872-ben kinevezik a Galatasaray Mekteb-i Sultani igazgatójának." Ugyanebben az évben lecserélte az Oktatási Minisztériumbeli tanácsadói posztját egy hasonló posztra a Közmunkaügyi Minisztériumban, ugyanekkor kinevezték a Reformbizottságba. 1873-ban ismét váltott, ekkor viszszakerült az Igazságügyi Minisztériumba. Két évvel később tanácsadó ugyanebben a minisztériumban, ahol élete végéig maradt. Ugyanebben az évben, tehát 1875-ben, kinevezték az Államtanácsba. 1876—77 között igazságügyi miniszter volt. Az Abkam-i Adltye elnökének a tanácsadójaként — ezt a pozíciót szintén 1876-ban töltötte be — Európába küldték, hogy tanulmányozza az ottani eljárásjogi törvénykönyveket, melyek mintaként szolgálhatnának az Oszmán Birodalomban.?7 Mint ahogy Krikor Odian és Servitchen is, Hovhannes egy olyan új örmény elitnek volt a tagja, mely képzettségének köszönhette karrierjét. Hovhannes szoros kapcsolatot ápolt az irodalmi élettel, szabadidejében ő is íróként tevékenykedett. »6 V6. Sisman, Adnan (1996): “Galatasaray Mekteb-i Sultani* bekezdés. In: Turkiye Diyanet Islam Ansiklopedisi, 13. kötet. Istanbul, 323-326. 0., itt: 325. 0. »7 VO. a tudésitast az utazasardl, in: Masis, 1877. február 17., 2. o.
