Oldal 135 [135]
134 + ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
rés aközött, hogy egyesek mennyire túlbecsülik, mások pedig mennyire figyel¬
men kívül hagyják a szerepét. Az örmények nemcsak úgy emlékeznek vissza
Odianra, mint az örmény millet-alkotmány atyjára, hanem úgy is, mint az osz¬
mán alkotmány szerzőjére, melyhez az örmény alkotmány szolgált alapként és
példaként." Ezzel szemben a török történetírás, mint ahogy az európai és az
amerikai is, alig említi őt meg néhány sor erejéig. Ugyan elismerik, hogy külön¬
leges kapcsolatban állt Midhat pasával, de nem térnek ki arra, hogy vélhetően
lényeges szerepet játszott a Midhat-féle alkotmány kidolgozásában.
Krikor Odian 1834. december 9-én született Uskiidarban, Krigor Misag
Odian néven. Edesapjänak a családja eredetileg Paluból származott, később
Kayseribe kéltéztek. Odian édesapja, Boghos Aga, igen mtivelt férfi volt. Fog¬
lalkozását tekintve Krikor Balian udvari építésznek volt a főtitkára. Ezzel egyidő¬
ben a saját alapítványának volt a kezelője (miűtevellí), mely örmény templomokat
és iskolákat támogatott.
Krikort az első iskolaévekben édesapja tanította, de fia oktatását Boghos Aga
hamarosan egy testvérpárra, Kapriel és Khatchadur Bardizbanianra bízta. Az
ifjú Odian később Garabed Utiidjian nyelvújítónak, a Masis nevű befolyásos
újság leendő szerkesztőjének magánoktatásában részesült, ami remek lehetőséget
biztosított számára, hogy tökéletesítse íráskészségét úgy klasszikus, mint modern
örmény nyelven. Ezzel egyidőben Oksan Shahinian segítségével mélyítette osz¬
mán-török nyelvismeretét, Andon Pertevtől pedig franciául tanult. Később attól
a Gardet nevű francia úrtól is vett órákat, aki Abdul-Medzsid szultánnak volt
23—32. o.; Ghazarian, H.: , Odian, Krikor Boghosi? bekezdés. In: Hay sovedagan hanraki¬
daran, Jerevän, 1974-1987. 12. kötet. 578. o.; Beylerian, Arthur (1994): „Krikor Odian (1834—
1887): Un haut fonctionnaire ottoman. Homme des mission secrétes.” Revue du monde
armenien moderne et contemporain, 1994/1. 45-86. 0.
"9 Ld. pl. Tcheraz: Gensakragan miusionner. 22 et al.
»» Ld. pl. Shaw, Stanford és Shaw, Ezel Kural (1977): History of the Ottoman Empire and
Modern Turkey, 2 kötet. Cambridge, 174-175. o. Az oszmán alkotmányhoz kapcsolódó
megjegyzéseikben egyáltalán nem szerepel sem Odian, sem az 6rmény millet, sem az alkot¬
many; v6. Georgeon, Francois (2003): Abdiilhamid II. Le sultan calife (1876-1909), Paris, 62.
o.; Davison viszont kitér az örmény millet-alkotmány jelentőségére és Odian szerepére az
oszmán alkotmány vonatkozásában; vö. Davison: Reform in the Ottoman Empire. 115.,
289-290., 369. és ud.: The Millets as Agents of Change in the Nineteenth Century Otto¬
man Empire. In: Christians and Jews in the Ottoman Empire, 2. kétet. 319-337. 0.3 Id. külö¬
ndsképpen 330. o.