OCR
128 ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN és egymást átfedő szerepe volt. Ilyen körülmények között vajon hogyan látták magukat az örmény képviselők? A parlamentben kinek a nevében szólaltak fel? Kit képviseltek? És kívülről nézve kinek a képviselőjének tartották őket? Annak a tartománynak a nevében beszéltek, ahonnan érkeztek? Vagy inkább vallási közösségükkel azonosultak? Ha ez utóbbi érvényes, akkor elsősorban kereszténynek vagy örménynek tekintették magukat, esetleg felhívták a figyelmet az apostoli és a katolikus örmények közötti különbségre is? Vagy megpróbáltak túllépni a saját milletjükön mint viszonyítási ponton, és ehelyett inkább oszmán lakosként igyekeztek gondolkodni és cselekedni? Elmondhatjuk, hogy a parlament megalakulása után néhány héttel az ottani munkát erőteljesen befolyásolta az Oroszország elleni háború, mondhatni árnyékot vetett rá. Ezt a háborút egy ürügy robbantotta ki, mely szerint az oszmán keresztényeket meg kell védeni a muszlim visszaélésektől. Immár a képviselők körében is fontos témává vált a vallási hovatartozás. Ebben a helyzetben a legtöbb örmény képviselő kötelességének érezte, hogy álláspontját kifejezetten örményként nyilvánítsa ki. Ezt minden más felekezeti csoportnál gyakrabban és nyíltabban tették. Az örmény képviselők Kik voltak tehát ezek az örmény képviselők, és honnan jöttek? Még az olyan alapvető kérdések sem egyértelműek, mint a nevük és a létszámuk. A parlamenti jegyzőkönyvekben felsorolt nevek alapján elmondható, hogy az első ülési szakaszban (1877. március 20-június 28.) összesen 116 képviselő vett részt, közülük 1 volt örmény; a második ülési szakaszban 96 képviselő volt, ebből nyolc volt érmény.*® Viszont ez a lista nem teljes. Devereux ezeket az adatokat összevetette számos más, kiegészítő forrással, így az ő névsorán szerepelnek olyan nevek is, akik ugyan nincsenek a hivatalos listán, de a jegyzőkönyvek alapján bizonyosan részt vettek a vitákban." A kibővített lista alapján 119 parlamenti képviselő volt jelen az első ülési szakaszban, közülük 12 volt örmény, név szerint: Krikor Bzdi265 Us, Hakki Tarik (szerk.) (1940—195 4): Meclis-i Mebusan 1293 Zabıt Ceridesi, 2 kötet. Istanbul, 2. kötet, 16—20. o. 266 Devereux: The First Constitutional Period. B és C mellékletek; 261-275. o.