Oldal 128 [128]
6. Oszmán pozicionálás és a közügyekben való részvétel igénye e 127
A szabályzatok nem kezelték külön a nem-muszlim milleteket, noha az osz¬
mán politikában ezek külön kategóriának számítottak, és paradox módon a refor¬
mok korában egyre növekedett a jelentőségük. Ekkor épült ki teljesen a mil¬
let-rendszer, és ekkor változtak át a milletek lassan vallási csoportokból olyan
közösségekké, melyek egyre inkább nemzeti öntudatra ébredtek. Ennek a hang¬
súlyeltolódásnak köszönhető, hogy a görög-ortodox millet etnikai-nyelvi alapon
vált szét, míg az örmény millet a misszionáriusok tevékenysége és a belső örmény
társadalmi-politikai konfliktusok, valamint az örmény egyházon belüli reform¬
mozgalmak következtében tagolódott részekre. Ezeknek az új, különálló mille¬
teknek a hivatalos elismerése felgyorsította a nemzetépítés folyamatát, illetve a
különböző milletek közti, fokozódó versenyt. Az oszmán kormány mindig is
pontosan tisztában volt ezekkel a különbségekkel, ezzel a versennyel, igenis figye¬
lembe vette ezeket közigazgatási intézkedésekkor, és a 19. században különösen
kifinomult módon játszotta ki egymás ellen a csoportokat.
Geopolitika és demográfia, történelem és hagyomány, szociális és kulturális
tényezők nagyon különböző, olykor összeférhetetlen politikai lehetőségeket
kínáltak az Oszmán Birodalom oly sok nem-muszlim közössége számára. Külö¬
nösen a 19. századi oszmán politika tette azt lehetővé, hogy minden egyes millet
megtalálja aszámára megfelelő helyet az oszmán államiság, a reformok, az euró¬
pai befolyás és a nemzeti törekvések közepette. Tekintettel az oszmán társadalom
összetettségére és sokszínűségére, aligha osztozhatott egy tartomány teljes
nem-muszlim népessége azonos politikai nézeteken és érdekeken.
Az oszmán parlament örmény képviselőit oszmánokként küldték Isztambulba,
ahogy azt már korábban megállapítottuk; egy bizonyos régiónak voltak a kül¬
döttei, keresztényként, de nem örményként. Minden oszmán lakosnak sokféle
264 Az Oszmán Birodalom millet-rendszere és a nemzetépítési folyamat közötti szoros össze¬
függésről Id. Karpat, Kemal H. (1982): Millets and Nationality: The Roots of the Incong¬
ruity of Nation and State in the Post-Ottoman Era. In Braude, Benjamin; Lewis, Bernard
(szerk.): Christians and Jews in the Ottoman Empire, 2 kötet. New York / London, ı. kötet,
141-169. 0.; a katolikus és a protestáns milletek kialakulásáról Id. Barsoumian, Hagop (1997):
The Eastern Ouestion and the Tanzimat Era. In Hovannisian, Richard G. (szerk.): The
Armenian People from Ancient to Modern Times, 2 kötet. New York, 2. kötet, 175-201. o. és
Artinian, Vartan (1975): ,, Phe Formation of Catholic and Protestant Millets in the Ottoman
Empire.” Armenian Review, 1975/28. 3-15. 0.