Oldal 127 [127]
OCR
126 + ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN nyelven írott forrásokat használjon, léteznek más érvek is erre a megközelítésre. Az ellentmondást ugyanis önmagában az oszmán parlament szerkezetében kell keresni. A parlament tagjai az oszmán népet képviselték, felekezeti megkülönböztetések nélkül, kizárólag személyes képességeik alapján. Jelölésüknél és megválasztásuknál azonban szerepet játszott a vallási hovatartozásuk, mivel külön kvótákat állapítottak meg muszlimok és nem-muszlimok számára. Máskülönben, ha követjük Devereux érvelését, aligha küldtek volna nem-muszlimok bárkit is az isztambuli parlamentbe, hiszen a képviselőket a tartományi közigazgatási tanács tagjai választották meg, és itt a muszlimok alapból többségben voltak." Hozzá kell tenni, hogy Devereux abból indul ki, hogy e tanácsok tagjai nem oszmánként, hanem muszlim oszmánként viselkedtek, és soha nem fordult volna meg a fejükben, hogy nem-muszlim képviselőt válasszanak meg, függetlenül a képesítésétől. Nyilvánvalóan maga az oszmán kormány nem hitt — mint ahogy az elit tagjai sem — az oszmanizmus eszméjének tényleges térnyerésében; így hát kvóták felállításával egy adott számú nem-muszlim számára is lehetővé tették, hogy részt tudjon venni a politikában." A tartományonkénti képviselők száma nem a helyi lakosok számától függött, hanem attól, hogy mennyire tartotta a központi kormány fontosnak az adott tartományt. A muszlim és nem-muszlim képviselők aránya tartományonként eltért."? A rendelkezések azonban csak muszlimok és nem-muszlimok között tettek különbséget; nem határoztak meg etnikai vagy nyelvi kritériumokat, mivel ilyen kategóriák nem léteztek sem a birodalom közigazgatási rendszerében, sem az oszmán politikai gondolkodásban (ami természetesen nem jelenti azt, hogy az emberek ne lettek volna tisztában azzal, hogy a muszlim millet-i hakime-n belül igenis léteztek különbségek). Újságcikkek — és bizonyos esetekben a statisztikák is — világosan megkülönböztetik a törököket az araboktól. Ugyanakkor minden más muszlimot — még a nem-szunnita muszlimokat is — egy kalap alá vettek mint , törököket", mégpedig abból a feltételezésből, hogy minden muszlimnak közös az érdeke, függetlenül etnikai vagy nyelvi hovatartozásától. 60 Uo., 124-125. 0. 261 Uo. "62 További részletekért Id. uo. 138—141. o. > Uo. 145. 0.
