Oldal 121 [121]
120 " ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
let-közigazgatással és egyházi hierarchiával, mely a panaszokat mint csoportos
aggályokat továbbította volna az isztambuli kormánynak. Így tehát a korrupció,
kizsákmányolás, hivatali és hatalmi visszaélésék, valamint a büntetlen erőszak
problémája örmények és kurdok, keresztények és muszlimok közötti konfliktussá
minősült át.
A bemutatás és észlelés között kialakult egy eltolódás, ebben fontos szerepet
játszott egy bizonyos csoport, melynek fellépése és befolyása az Európán kívüli
régiókra volt jellemző. , Európa", illetve ,az európaiak" nemcsak globális háló¬
zaton keresztül hatottak az Oszmán Birodalomra, mint külső, diffúz erők,
hanem ténylegesen bekerültek az oszmán belpolitikába: helyi felállásban aktívan
részt vettek az eseményekben, ezáltal már erőtényezőnek számítottak a helyi
hatalmi struktúrákban. A 19. század vége felé némely provinciában feltűntek a
protestáns hittérítők, akik különösen az örményekkel törődtek, miután missziós
tevékenységük más, oszmán vallásos közösségeknél heves ellenállásba ütközött.
A misszionáriusokon kívül az európai diplomaták is jelen voltak. Nem csak saját
isztambuli nagykövetsége volt minden európai nagyhatalomnak. Az Oszmán
Birodalom örmény-kurd peremvidékén leginkább Nagy-Britannia, illetve Orosz¬
ország és Franciaország tartottak fenn kiépített konzulátusi hálózatot. Az itt
dolgozó fordítók és egyéb munkatársak gyakran a helyi lakosságból kerültek ki.
Ezeken a képviseleti beszámolókon keresztül egészen az európai fővárosokig
eljutott a Mus-síkságon történt helyi esemény híre."
A 19. századi európai békerendszer az európai nagyhatalmak — Nagy-Britan¬
nia, Franciaország, Oroszország, az Osztrák-Magyar Monarchia és 1871 óta
Németország - erőegyensúlyán alapult. Ennek az egyensúlynak a keretében a
mérvadó hatalmak soha nem tudtak megegyezni az Oszmán Birodalom felosz¬
tását illetően, még akkor sem, amikor a tartományi kormányzók hataloméhsége
miatt fennállt a birodalom belülről történő szétesésének a veszélye. Ennek követ¬
kezményeként az európai hatalmak az egész 19. század során garantálták az Osz¬
mán Birodalom integritását, szükség esetén akár katonai intervencióval is.
45 Stone, Frank A. (2006): Academies for Anatolia. À Study of the Rationale, Program, and
Impact of the Educational Institutions Sponsored by the American Board in Turkey, 1830-2005,
San Francisco.
46 A Brit Nemzeti Levéltárban ily módon három kötetnyi dokumentum gyűlt össze Güli¬
zar és Musza bej eseteröl, TNA, FO 78/4332, 4333, 4334.