Miután Gülizart Musza bej öccsével, Cezahirrel már házasságra kényszerí¬
tették, Kegham megkérte Gülizar kezét. Ezzel egyrészt túllépett a becsület hagyo¬
mányos koncepcióján, másrészt pedig lehetővé tette, hogy a lány folytassa küz¬
delmét, és hatalmi pozíciója megerősödjön. Úgy kell értelmezni ezt a tettet,
mint egy kódolt politikai cselekedetet, mely új lehetőségeket teremt, ezt pedig
az egész Oszmán Birodalom területén ki kellett harcolni az örmény társadalom
javára. Der Garabed falusi plébános megkéri a leány kezét fia, Kegham nevében.
Szavaiból kiderül, hogy ez számára fontos szempont: , Lányom, te a népért szen¬
vedtél. Az én fiam a népfajdalom krönikäsa. Ti egymäshoz illetek.”*° Giilizar
egyéni küzdelme Musza bej bántalmazásával szemben immár az örmények
»nemzeti” harcava lett a tartományokban elszenvedett erőszakos cselekedetekkel
szemben. Ez a dimenzió megmutatkozik a Musza bej ellen indított bitlisi bírósági
eljárás körülményeiben is, illetve — még erőteljesebben - az isztambuli pernél.
Ott Gülizart és a Mus-síkság falvaiból érkezett földműveseket — akik azért érkez¬
tek az oszmán fővárosba, hogy Musza bej ellen tanúskodjanak — ugyanaz az új
örmény elit támogatta, akik kiálltak a társadalmi változások, a politikai reformok
és az aktív politikai részvétel mellett."
Egy egyéni, helyi esetet olyan dimenzióra nagyítottak fel, ahol az egész osz¬
mán-örmény társadalom ügye állt szemben az oszmán állammal, illetve annak
különféle helyi meghatalmazottaival és képviselőivel. Mindez egy újabb ténye¬
zőre hívja fel a figyelmet, mely a 19. századi változások következtében erősebben
és újszerűen hat a helyi eseményekre: a sokféle transzlokális, imperiális és
transzimperiális összefonódásokra.