OCR
5. Helyi történelem globális összefonódásban: a Gülizar nevű fiatal lány története e 117 Roupen Der Minasian az Örmény Forradalmi Szövetség egyik vezető kádere volt, mely Mus/Sasun környékén működött. Hétkötetes visszaemlékezéseiben többször is körüljárja ezt a témát. Példaszerű történeteken keresztül többször rávilágít arra, hogy a hagyományos becsületfelfogáshoz való ragaszkodás — mindazokkal a korlátozásokkal, melyek a nőkre, és rajtuk keresztül a férfiakra is kihatottak — az örmények jelenlegi helyzetében akadályt, sőt kárt is jelentett: sok felesleges kínszenvedést és vérontást okozott. Roupen történeteiből az jön át, hogy az általa leírt konfliktushelyzetekben a jó megoldás az, ha túltesszük magunkat a merev hagyományokon," még akkor is, ha neki személy szerint nem volt mindig ereje ahhoz, hogy ezt a döntést meghozza." A jövőt, a nemzeti célkitűzések megvalósítását nem utolsó sorban a nők státusának megváltozása jelentette számára.7 A férfi, aki Gülizart visszatérte után feleségül veszi, épp ebből a környezetből jön — nem messze élt Khartstól, Gülizar szülőfalujától, a helyi hagyományokkal együtt nőtt fel, de nyitott szellem volt, és új megoldásokat keresett az örmények felszabadítására, sokféle sanyargatásuk alól. Kegham Der Garabedian, a khebiani falusi plébános fia, a musi örmény prelatúra titkára volt. Jegyzőkönyvet vezetett a nép panaszairól a kurd törzsek változatos támadásait illetően. Később csatlakozott az Örmény Forradalmi Szövetséghez — ehhez a legfontosabb örmény forradalmi párthoz, melyet 1890-ben Tifliszben alapítottak. Isztambulban az örmény millet parlamenti képviselője lett, majd az 1908-as ifjútörök hatalomátvétel után az oszmán parlamentben Mus tartománynak lett a képviselője. Irodalmi műveiben szülőföldje sajátosságait és életbölcsességeit tematizálta, olykor keményen; a , daroni fülemüle"? állandó jelzővel szokták őt emlegetni. Számtalan feljegyzésben és újságcikkben újra és újra felhívta a figyelmet a keleti tartományokban, legfőképp szülőhelyén, Musban/Daronban élő örmény gazdák nyomorúságára. Yervant Odian, a tárcaíró, úgy csúfolta őt emiatt, hogy a „daroni D 238 vinnyogó bagoly". 35 Roupen [Der Minasian, Minas] (1980-1987): Hay Heghapokhagani me Hishadagnere, Beirut, 3. kötet, 181-182., 352-355. 0., 4. kötet, 143-144., 360-364. 0. 3 Roupen: Hishadagnere. 4. kötet, 279-281. o. 7 V6. még Roupen: Hishadagnere. ı. kötet, 202-206. o. »® Odian, Yervant (1999): Mer yerespokhannere, mer azkayin joghove, Jerevan, 48-52. o.