Page 116 [116]
5. Helyi történelem globális összefonódásban: a Gülizar nevű fiatal lány története e 115
nőrablások jellemezték; az első világháború idejére már tömeges pusztító esz¬
közzé vált a nemi erőszak és a kényszerházasság." Sok olyan nőt, aki ezidőtájt
muszlimoktól gyermeket szült, a háború után nem engedtek vissza az örmény
társadalomba." Egészen a mai napig ugyanez a logika követhető nyomon, pél¬
dául az 1990-es években, amikor bosnyák nőket rendszeresen megerőszakoltak,
vagy amikor az Iszlám Állam ezer jezidi nőt rabolt el a Szindzsár-hegységből,
illetve amikor iskolás lányokat rabolt el a Boko Haram Nigériában vagy a kato¬
nai vezetőség Kongóban.
Hagyomány és forradalom
Gülizar története eltér a fenti mintától. Míg megerőszakolt nők általában már
nem tudtak megházasodni, ráadásul saját családjuk, illetve közösségük tagadta
ki őket, addig Gülizar visszatérhetett szülőfalujába, családjához, megházasodott
és gyerekei születtek. Gülizar nagymértékben el volt kötelezve szülővidéke
paraszti világának, melyet a patriarchátus és a vallás határoztak meg. Történe¬
tében láthatóvá válnak azok az új befolyások és összefonódások, melyek elkezd¬
tek beszűrődni a falusi élet mindennapjaiba. Mindez a , hosszú? 19. század vál¬
tozásaival, átalakulásaival hozható összefüggésbe. Az egyik új tényező a
nemzetiesedés folyamata, mely az Oszmán Birodalom örmény tartományaiban
is lassan megindult.
Ez a folyamat a 18. század végén kulturális — és részben vallási — megújulási
mozgalomként kezdődött. Megjelenésében és megnyilvánulási formáiban min¬
den további nélkül összevethető a Balkánon vagy a német nyelvterületen zajló
hasonló folyamatokkal. Az új értelmiségi elit kialakulása, a modern írott nyelv
megalapozása, újságok alapítása — nemcsak a nagyvárosokban, hanem vidéken
is —, az új, laikus iskolarendszer létrehozása, mely a falvakat is érinti, a hagyo¬
mányok iránti újszerű érdeklődés — zene, legendák, mesék, szájhagyomány útján
30 Az örmény genocídium alatt a nők ellen elkövetett erőszakról Id. bevezetésként: Derde¬
rian, Katharine (2005): , Common Fate, Different Experience: Gender-Specific Aspects of
the Armenian Genocide, 1915-1917.” Holocaust and Genocide Studies, 2005/19. 1-25. o.
5 Tachjian, Vahé (2009): „Gender, Nationalism, Exclusion: the reintegration Process of
Female Survivors of the Armenian Genocide.” Nations and Nationalism, 2009/15. 60-80. 0.