OCR
5. Helyi történelem globális összefonódásban: a Gülizar nevű fiatal lány története e 107 portok a birodalom szélein, ahogy azt az akkori propaganda hangsúlyozta — márpedig ez a felfogás folytatólagosan sok helyütt bekerült a történetírásba. Míg Kelet-A natólia síkságán a városok és a letelepedett, mezőgazdasággal foglalkozó lakosság a reformkorszak során egyre szélesebb körben beilleszkedett a modern oszmán közigazgatási rendszerbe, addig a nomád életmódú népességet és a hegyvidéket a katonaság és az államigazgatás mindig csak közvetve és ideiglenesen tudta ellenőrzés alá vonni. A magashegység tehát az maradt, ami mindig is volt: menedék mindazok számára, akik ki akartak bújni az állami fennhatóság alól, legyen szó üldözött kisebbségekről vagy , lázadókról? és , rab16krél”. Azok, akiket a központi kormányzat iratai , rablóként" (eskiya) emleget, gyakran befolyásos törzsi vezetők voltak. Ők egyúttal az állam olyan helyi ügynökei voltak, akik számára a távoli fővárosban székelő kormány hivatalosan vagy hallgatólagosan adószedési vagy más hatalmi előjogokat ruházott át, és akiket csak akkor utasított rendre túlkapások miatt, amikor túlfeszítették a húrt, vagy amikor a központi kormánnyal szembeni túlzott önkényeskedésük veszélye fenyegetett. Ez vonatkozott Musza bejre is, Gülizar elrablójára. Musza bej apja, Mirza bej, a Mutki törzs hatalmas nemzetségfője, a tartományban ismert , rabló? volt, akiről ugyanakkor azt mondták az örmények, hogy , hitt az ő szentjeikben", és hogy ,jól bánt? velük. Miután Mirza bejt megölték, legidősebb fia, Musza bej vette át a családfő szerepét — és egyúttal a parancsot 300 harcos felett.* A család otthona, a Khvner nevű falu, a Meghraked-völgy szélén feküdt, a hegység lábánál. Musza bej a hegyekben - különböző magasságokban - több nyári rezidenciával és menedékkel is rendelkezett, ahol alkalomadtán el tudta helyezni családját és leghűbb alattvalóit. Amikor Gülizart elrabolta, akkor Musza bej ide menekült a lánnyal, egyre magasabbra bujkált vele a járhatatlan hegyekben." nagyhatalmak katonai és diplomáciai beavatkozása. Yapp, Malcolm E. (1987): The Making of the Modern Near East 1792-1923, London / New York, 47-96. o., különösk&ppen 70-72. o.; Anderson, Matthew S. (1966): The Eastern Question 1774-1923, London, 77-109. 0. 3 Der Garabedian: Giulizar. 7-9. o. 04 Der Garabedian: Ginlizar. 9., 37., 43., 67-68. o.