OCR
5. Helyi történelem globális összefonódásban: a Gülizar nevű fiatal lány története e 103 megpróbálja családját, közösségét, az örményeket és az örmény egyházi vezetőket mozgósítani, hogy kiszabadítsák őt. Végül perre került sor, először Bitlisben, a tartomány fővárosában, majd Isztambulban, az Oszmán Birodalom fővárosában. Gülizar visszatér a családjához, nem sokkal később feleségül veszi őt Kegham Der Garabedian, a Khebian nevű örmény falu plébánosának a fia (Khebian település szintén Mus tartományban található). Az eljárás végén Musza bejt felmentik. Erre fellebbezési eljárást indítanak, ami három éven keresztül elhúzódik. Musza bejt Mekkába küldik száműzetésbe, de ő egy év elteltével visszatér Musba, ahol folytatja korábbi életvitelét. Gülizar 1947-ben hunyt el Isztambulban, Sisliben temették el, az ottani örmény temetőben. Hogy Musza bej mikor és hol halt meg, nem ismert." Miért rabolták el Gülizart? Miért térhetett később vissza a családjához, és miért házasodhatott meg? Miért indítottak pert az elrablója ellen? És végül: miért mentették fel a férfit? Hegyek és völgyek a birodalom perifériáján Mus síksága, ahol Gülizar szülőfaluja található, az oszmán Bitlis tartományhoz (vilajethez) tartozott, mely a Van-tótól nyugatra feküdt. A síkság a keleti Eufrátesztől (Murat nehri-től) délre fekszik, a ma Karasunak nevezett folyam mindkét oldalán helyezkedik el, mely mellékágat annak idején örményül Meghrakednek hívtak. A termékeny talajú fennsík hozzávetőlegesen 1400 méter magasan fekszik. Tőle délre és keletre is egy magashegység vonulata húzódik, a Torosz-hegység részei, melynek csúcsai elérik a 2700-2900 metert.”* Ez a topográfia, vagyis a termékeny síkság és a járhatatlan hegység közvetlen szomszédsága meghatározta a régió gazdaságát, társadalmi szerveződését, valamint az oszmán közigazgatási gyakorlatot és hatalomgyakorlást is. 93 "Ter Minassian, Anahide (2005): Mémoires mélées. In Kévonian, Arménouhie: Les noces noires de Gulizar, Marseille, 117-154. 0., itt: 149. 0. + Hewsen, Robert H. (2001): Armenia: A Historical Atlas, Chicago. A 193. és 194. térképen Bitlis provincia látható, oszmán közigazgatási felosztásban és azokkal a területekkel, melyek ténylegesen kurd törzsek irányítása alatt álltak, illetve Mus/Sasun régiónak a felnagyított, topográfiai részletével.