5. Helyi történelem globális összefonódásban: a Gülizar nevű fiatal lány története e 103
megpróbálja családját, közösségét, az örményeket és az örmény egyházi vezetőket
mozgósítani, hogy kiszabadítsák őt. Végül perre került sor, először Bitlisben, a
tartomány fővárosában, majd Isztambulban, az Oszmán Birodalom fővárosában.
Gülizar visszatér a családjához, nem sokkal később feleségül veszi őt Kegham
Der Garabedian, a Khebian nevű örmény falu plébánosának a fia (Khebian
település szintén Mus tartományban található). Az eljárás végén Musza bejt
felmentik. Erre fellebbezési eljárást indítanak, ami három éven keresztül elhú¬
zódik. Musza bejt Mekkába küldik száműzetésbe, de ő egy év elteltével visszatér
Musba, ahol folytatja korábbi életvitelét.
Gülizar 1947-ben hunyt el Isztambulban, Sisliben temették el, az ottani
örmény temetőben. Hogy Musza bej mikor és hol halt meg, nem ismert."
Miért rabolták el Gülizart? Miért térhetett később vissza a családjához, és
miért házasodhatott meg? Miért indítottak pert az elrablója ellen? És végül:
miért mentették fel a férfit?
Hegyek és völgyek a birodalom perifériáján
Mus síksága, ahol Gülizar szülőfaluja található, az oszmán Bitlis tartományhoz
(vilajethez) tartozott, mely a Van-tótól nyugatra feküdt. A síkság a keleti Eufrá¬
tesztől (Murat nehri-től) délre fekszik, a ma Karasunak nevezett folyam mindkét
oldalán helyezkedik el, mely mellékágat annak idején örményül Meghrakednek
hívtak. A termékeny talajú fennsík hozzávetőlegesen 1400 méter magasan fekszik.
Tőle délre és keletre is egy magashegység vonulata húzódik, a Torosz-hegység
részei, melynek csúcsai elérik a 2700-2900 metert.”* Ez a topográfia, vagyis a
termékeny síkság és a járhatatlan hegység közvetlen szomszédsága meghatározta
a régió gazdaságát, társadalmi szerveződését, valamint az oszmán közigazgatási
gyakorlatot és hatalomgyakorlást is.
93 "Ter Minassian, Anahide (2005): Mémoires mélées. In Kévonian, Arménouhie: Les noces
noires de Gulizar, Marseille, 117-154. 0., itt: 149. 0.
+ Hewsen, Robert H. (2001): Armenia: A Historical Atlas, Chicago. A 193. és 194. térképen
Bitlis provincia látható, oszmán közigazgatási felosztásban és azokkal a területekkel, melyek
ténylegesen kurd törzsek irányítása alatt álltak, illetve Mus/Sasun régiónak a felnagyított,
topográfiai részletével.