Oldal 92 [92]
OCR
4. Hatalomdelegáció és egyensúly: oszmán közigazgatási gyakorlat a keleti periférián e 91 Az , örmény kérdés" Az oszmán modernizációs folyamat problémái és leginkább az a kérdés, hogy mily módon jut a modern központi kormány erőhöz és mily módon tudja ezt tartósan fenntartani, 1878 után különösképpen a keleti határrégiók területén csúcsosodtak ki. Miután elvesztették a balkáni tartományokat, a , keleti kérdés" egyszer csak leszűkült az , örmény kérdésre", a megváltozott körülmények miatt pedig kiéleződött. A muszlim mubhacirun tagjainak a nemrég elvesztett származási régióikban jelentős mértékű erőszakot kellett elszenvedniük, így az új településeiken annál érzékenyebben - és erőszakosabban - reagáltak a keresztény egyenjogúsági törekvésekre."" Ezt a térséget, miután évszázadokon keresztül periferikus volt, egyre inkább központinak, majd a fokozatosan megjelenő török nacionalizmus révén török központi területnek nevezték. És ami a legfontosabb, soha nem jelentett valós alternatívát az örmény politika számára, hogy leváljon a birodalomról - ellentétben a balkáni oszmán területekkel -—, még akkor sem, amikor a , szabadság? utópiáját a kor nacionalista érzelmű irodalma tematizálta, mégpedig oly módon, hogy a kurd népesség problémáját úgy oldotta meg, hogy azok mintegy vágyálomként békésen asszimilálódnak a felsőbbrendű örmény civilizációhoz (!).7 Az örmény kérdés ugyanis az európai kormányoknál nem tartott számot túl nagy érdeklődésre, leszámítva a széles körben elterjedt polémiákat. Az örmények túlságosan szétszórtan éltek az egész birodalom területén, és már a 19. század elején is túlságosan erőteljes jelenlétük volt a muszlimoknak, még az Örmeny-felföldön is. Az örmény közösség ennek megfelelően jól integrálódott az oszmán-török államba és társadalomba, Kilikiában nyelvileg is szinte teljesen asszimilálódott."7? Az egyetlen járható utat az jelentette, hogy az örmé7 Vö. Simsir, Bilal (szerk) (1989): Doksanüg muhacereti 1877-1878, Ankara; McCarthy, Justin (1996): Deatb and Exile, Princeton. Ld. pl. Raffi regényében, A bolondban (korának bestsellerében) a Vartan álmában szereplő utópiát. Angol fordításban: Raffi: The Fool. Events From the Last Russo-Turkish War (1877-78), transl. Donald Abcarian, Princeton, 2000, 206—217. o., különösképpen 210-211. o. Raffi (Hagop Melik-Hagopian, 1835-1888) kora egyik legbefolyäsosabb fréjänak számított. Noha Örményország orosz részén élt és alkotott, műveit az Oszmán Birodalomban élő örmények is széles körben olvasták, ismerték. 73 Az új oszmán állami iskolákban aránytalanul nagy számban tanítottak örmények. Vö. pl. Somel: The Modernization of Public Education in the Ottoman Empire 1839-1908. 129. o.;
