4. Hatalomdelegáció és egyensúly: oszmán közigazgatási gyakorlat a keleti periférián e 91
Az oszmán modernizációs folyamat problémái és leginkább az a kérdés, hogy
mily módon jut a modern központi kormány erőhöz és mily módon tudja ezt
tartósan fenntartani, 1878 után különösképpen a keleti határrégiók területén
csúcsosodtak ki. Miután elvesztették a balkáni tartományokat, a , keleti kérdés"
egyszer csak leszűkült az , örmény kérdésre", a megváltozott körülmények miatt
pedig kiéleződött. A muszlim mubhacirun tagjainak a nemrég elvesztett szárma¬
zási régióikban jelentős mértékű erőszakot kellett elszenvedniük, így az új tele¬
püléseiken annál érzékenyebben - és erőszakosabban - reagáltak a keresztény
egyenjogúsági törekvésekre."" Ezt a térséget, miután évszázadokon keresztül
periferikus volt, egyre inkább központinak, majd a fokozatosan megjelenő török
nacionalizmus révén török központi területnek nevezték. És ami a legfontosabb,
soha nem jelentett valós alternatívát az örmény politika számára, hogy leváljon
a birodalomról - ellentétben a balkáni oszmán területekkel -—, még akkor sem,
amikor a , szabadság? utópiáját a kor nacionalista érzelmű irodalma tematizálta,
mégpedig oly módon, hogy a kurd népesség problémáját úgy oldotta meg, hogy
azok mintegy vágyálomként békésen asszimilálódnak a felsőbbrendű örmény
civilizációhoz (!).7 Az örmény kérdés ugyanis az európai kormányoknál nem
tartott számot túl nagy érdeklődésre, leszámítva a széles körben elterjedt polé¬
miákat. Az örmények túlságosan szétszórtan éltek az egész birodalom területén,
és már a 19. század elején is túlságosan erőteljes jelenlétük volt a muszlimoknak,
még az Örmeny-felföldön is. Az örmény közösség ennek megfelelően jól integ¬
rálódott az oszmán-török államba és társadalomba, Kilikiában nyelvileg is szinte
teljesen asszimilálódott."7? Az egyetlen járható utat az jelentette, hogy az örmé¬
7 Vö. Simsir, Bilal (szerk) (1989): Doksanüg muhacereti 1877-1878, Ankara; McCarthy,
Justin (1996): Deatb and Exile, Princeton.
Ld. pl. Raffi regényében, A bolondban (korának bestsellerében) a Vartan álmában
szereplő utópiát. Angol fordításban: Raffi: The Fool. Events From the Last Russo-Turkish
War (1877-78), transl. Donald Abcarian, Princeton, 2000, 206—217. o., különösképpen
210-211. o. Raffi (Hagop Melik-Hagopian, 1835-1888) kora egyik legbefolyäsosabb fréjänak
számított. Noha Örményország orosz részén élt és alkotott, műveit az Oszmán Birodalom¬
ban élő örmények is széles körben olvasták, ismerték.
73 Az új oszmán állami iskolákban aránytalanul nagy számban tanítottak örmények. Vö.
pl. Somel: The Modernization of Public Education in the Ottoman Empire 1839-1908. 129. o.;