A 4 1 ,
84 + ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
írásban lefektetett autonómiájuk, de akiket nem lehetett teljes mértékben hát¬
térbe szorítani és a tartományi közigazgatásba beilleszteni. Integrációjukat csak
úgy lehetett megvalósítani, hogy bizonyos szabadságjogokat és privilégiumokat
továbbra is megtarthattak maguknak. Itt meg kell említeni a Hamidiye-ezredet,
ezt az irreguláris lovasságot, mely elsősorban szunnita kurd törzsekből toborozta
tagjait. A Hamidiye-ezred 1890—1891-es megalapítását egyfajta próbálkozásként
is értelmezhetjük: a törzseket ösztönző tényezők segítségével igyekeztek rávenni
arra, hogy együttműködjenek az állammal, így eleinte csak részben, majd foko¬
zatosan egyre jobban integrálódtak és ellenőrzés alá kerültek."? Mivel a központi
állam gyenge volt, annál inkább felértékelődött ebben a régióban az egyensúly
politikája, vagyis a hatalomgyakorlásnak az a módja, mely a helyi erőket felap¬
rózta, és arra használta fel, hogy kölcsönösen korlátozzák egymást hatalmukban.
A válik (tartományi kormányzók) mellé helyezték a katonai parancsnokokat,
akik saját hatalmi eszközökkel rendelkeztek. A helyi és regionális tartományi
tanácsok, melyekben az őslakos notabilitások nagy számban voltak képviselve,
további ellensúlyt képeztek."
A kurd fejedelemségek megtörése első körben nem vezetett nagyobb rendhez,
hanem épp ellenkező hatást váltott ki."5 A régi rendet és a fennálló erőegyensúlyt
megbolygatták, helyükbe nem lépett új, stabil rend. Minden egyes közösségnek,
csoportnak és politikai szereplőnek újra kellett definiálnia és újra meg kellett
védenie pozícióját és hatalmi bázisát. Ebben a helyzetben, amikor az erők újra
megméredzkettek egymással, hogy új egyensúly alakuljon ki, nem csökkent az
53 Kodaman, Bayram (1979): , Hamidiye Hafif Süvari Alaylari." Istanbul Universitesi
Edebiyat Fakiiltesi Tarih Dergisi, 1979/32. 427-480. 0., itt: 452-459. o.; Aytar, Osman (1992):
Hamidtye Alaylarindan Köy Koruculuguna, Istanbul, 75-81. o.
+ A kelet-anatöliai tartományok hamidi politikájáról Id. Duguid, Stephen (1973): , The
Politics of Unity. Hamidian Policy in Eastern Anatolia.” Middle Eastern Studies, 1973/9.
139-155. o. Az ezt megelőző időszak helyi társadalmi és politikai szerkezetéről az oszmán
keleti tartományokban, Diyarbakir példáján keresztül, Id. Aydin, Suavi; Verheij, Jelle
(2012): Confusion in the Cauldron: Some Notes on Ethno-Religious Groups, Local
Powers and the Ottoman State in Diyarbekir Province, 1800-1870. In Jongerden, Joost;
Verheij, Jelle (szerk.): Social Relations in Ottoman Diyarbekir, 1870-1915, Leiden / Boston,
15-54. 0.
's van Bruinessen, Martin (1978): Agha, Sheykh and State, Utrecht, 228-229. 0.; v6. még
McDowell: A Modern History of the Kurds. 49-50. 0.; Olson, Robert W. (1989): The Emer¬
gence of Kurdish Nationalism and the Shetkh Said Rebellion 1880-1925, Austin / Texas, 4. 0.