Oldal 84 [84]
4. Hatalomdelegáció és egyensúly: oszmán közigazgatási gyakorlat a keleti periférián + 83
hogy a katonai táborokat belülről szigorúan felügyelték.5" A kurd fejedelemsé¬
gek szétverése után még számos nehézséggel kellett szembenézni a törzsek meg¬
törése és a régió feletti közvetlen ellenőrzés megszerzése során. Azok a problémák,
melyek a modern államiság létrehozása során mind felmerültek az Oszmán
Birodalomban, itt fokozottan jelen voltak.
A népesség nemcsak etnikai, nyelvi és felekezeti szempontból számított nagy¬
mértékben heterogénnek, hanem az életmódjuk és szociális szervezési formájuk
is fejtörést okozott a modern központi kormány számára. A 19. századi kelet-ana¬
tóliai türkmének, kurdok és arabok nagy része törzsi rendszerben élt, jelentős
részük nomád vagy félnomád volt. Ezek a csoportok szinte teljes mértékben
kivonták magukat a központi irányítás alól, érthető tehát, hogy az oszmán kor¬
mány a 19. században kiemelkedően szorgalmazta letelepedésüket."" A kelet-ana¬
tóliai régió infrastruktúrája alig volt kiépítve, és ezzel kapcsolatban alapvetően
nem történt sok változás a birodalom összeomlásáig. A hegyvidéki térség nagy
részét alig lehetett megközelíteni."? A közvetlenül Isztambulból kihelyezett híva¬
talnokok alig tudták felügyelni ezeket a tartományokat. Mindemellett az összes
hatóság, mely a tartományokban tulajdonképpen a központi államot képviselte —
tehát a tartományi közigazgatás és katonaság szervei —, gyorsan beépült a helyi
politikai erők hálózatába, ilyenkor az önkényesség kockázata növekedett, és ezek
a hatóságok tevékenységük során inkább saját egyéni érdekeiket tartották szem
előtt, mintsem Isztambul érdekeit.
Ehhez hozzäjönnek a helyi notabilitäsok, akik közül jónéhányan a tanzimat
által létrehozott helyi önkormányzati testületekben is tevékenykedtek. Végül
pedig azokat a törzsi vezetőket is integrálni kellett, akiknek ugyan csorbult az
59 Vö. Helmuth Graf von Moltke katonai tanácsadó beszámolóját, aki részt vett akurdok
elleni hadjáratban: Helmuth von Moltke (1893): Briefe über Zustánde und Begebenbeiten in
der Türkei aus den Jahren 1835 bis 1839, Berlin, Brief Nr. 43.
5: Egy rövid áttekintést nyujt Dündar, Fuat (2001): Ittihat ve Terakki’nin Müslümanları
Iskän Politikast (1913-1918), Istanbul, 52-56. 0. az 1908-as évig nyúló időszakhoz; és aktuális,
bövebb bibliogräfiäval: Dündar: Modern Tirktye’nin Sifrest. 50-52. 0.
52 Az oszmän vezérkar hiábavaló próbálkozásáról, hogy megvalósítsanak egy vasútvona¬
lat Ankarából Erzurumba, illetve a Kelet-A natóliában állomásozó 4. hadtest elszigetelő¬
déséről és ellátási nehézségeiről vö. Griffiths: The Reorganization of the Ottoman Army
under Abdülhamid II. 81-82. 0., 125-126. o., 182. o., vö. meg Zürcher: Turkey. A Modern
History. 81-82. o.