Page 79 [79]
OCR
78 s ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN érzékenyen érintették; ugyanígy megmutatkozott a reformok sok más területén is, ahol a különböző szereplők eltérő elvárásai között túl nagy volt a szakadék. Konkuráló elitek és integrációs elméletek Az oszmán központi kormány, mely eredetileg a reformokat kezdeményezte, gyengeségével megbélyegezte a modernizáció folyamatát, jellegét és kivitelezését. Az isztambuli kormány nem rendelkezett megfelelő hatalmi eszközökkel ahhoz, hogy erőteljes reformokat akár nagyobb ellenálláson is keresztül tudjon vinni. A reformok végrehajtásához tárgyalásokat kellett folytatni azok ellenzőivel; a reformellenes eliteket nem lehetett egyszerűen csak kikerülni vagy lecserélni, hanem be kellett őket vonni — ösztönző tényezőkkel — az új rendszerbe." Más esetekben az érzékeny területeket érintő, teljesen új intézkedéseket tudatosan iszlám legitimitásba és címkékbe bújtatták, hogy elfogadásra kerüljenek." 54 Az Oszmán Birodalom 1882-es német katonai missziójáról, mely erre jó példaként szolgál, vö. általánosságban: Wallach, Jehuda L. (1976): Anatomie einer Militärhilfe. Die preußischdeutschen Militärmissionen in der Türkei 1835-1919, Düsseldorf; Griffiths, Merwin A. (1966): The Reorganization of the Ottoman Army under Abdülhamid Il. 1880-1897, Diss. University of California, Los Angeles. Ld. még a jelen kötet 3. fejezetét. A német tisztek panaszairól a reformok elodázását és akadályoztatását illetően vö. Radowitz an Bismarck vom 25.12.1882, melléklet 1: Bericht von General Kachler vom 23.12.1882, Külügyminiszterium - Politikai irattär (AA-PA) Türkei 142, ı. kötet; Freiherr von der Goltz, Colmar (1929): Denkwürdigkeiten, Berlin, 109. 0.; II. Abdul-Hamid nyugtató iräsairöl vö. pl. Radolin an Caprivi vom 31.5.1893, AA-PA Türkei 142, 7. kötet (német tisztek túlságosan magas fizetése); Thielmann an Bismarck vom 30.7.1885, AA-PA Türkei 142, 1. kötet; Wallach: Anatomie einer Militärkilfe, 104-107. 0.; Ortaylı, Ilber (1998): Osmanlı Imparatorlugu'nda Alman Nüfuzu, Istanbul, 119-121. o. (német vállalatoktól történő nagy fegyvervásárlásokról szóló szerződéskötések). 55 A katonasaggal kapcsolatban v6. pl. Shaw: History of the Ottoman Empire and Modern Turkey. 2. kötet, 213. o.; Levy, Avigdor (1982): „Military Reform and the Problem of Centralization in the Ottoman Empire in the Eighteenth Century.” Middle Eastern Studies, 1982/18. 227-249. 0.; Levy, Avigdor (1971): „Ihe Officer Corps in Sultan Mahmud II’s New Ottoman Army, 1826-39.” International Journal of Middle East Studies, 1971/2. 21-39. o. 56 Például II. Mahmud „Muallem Asakir-i Mansure-i Muhammadiye“ ([jöl] kepzett győzelmes mohamedán katonák)-nak nevezett új katonai formációjáról vö. Shaw: History of the Ottoman Empire and Modern Turkey, 2. kötet, 19—24., 28. o.; Levy: The Officer Corps in Sultan Mahmud II's New Ottoman Army. 21., 27. 0.
