Seite 77 [77]
76 : ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
Széthúzó elvárások
A felvázolt oszmán reformok kiindulási feltételei mellett koncepciójukat és
megjelenési formájukat illetően is különleges jelenségek sora bontakozott ki.
Elsőként azt kell kiemelni, hogy az oszmán reformerek példaképe hosszú időn
keresztül (egészen az 1908-as ifjútörök puccsig) nem az európai modern kor
volt — noha sok mindent Európából vettek át, ott igyekeztek tájékozódni, vala¬
mint tanácsadást és támogatást kapni -, hanem sokkal inkább a saját, klasszi¬
kusnak tekintett oszmán-iszlám virágkor, melyet I. Szulejmán szultán alakja
fémjelzett (Süleyman Kanuni, akit európai források a , Törvényhozó? és , Nagy"
jelzőkkel illettek, uralkodási ideje: 1520—1566).? Ennek megfelelően az 1839-es
első nagy reformhatározat messzemenőkig iszlám-oszmán hagyományokból
táplálkozott, és még a radikális reformokat is ebben a stílusban és folyamato¬
san rájuk hivatkozva hirdették ki. A nem-muszlimoknak tett egyenlőség-ígéret
emiatt a saría keretein belül mozgott (, buküm ser? ( igtizásinca": ,a saría jog
követelményeivel összhangban"), tehát nem ugyanazt a státust ígérik nekik,
csupán ugyanazt a védelmet."? Csak a második, 1856-os reformhatározat fogal¬
mazott meg az európai hatalmak égisze alatt egy feltételek nélküli egyenlőségi
garanciát, melyet az európaiak minden más reformelképzelésnél jobban köve¬
teltek, bizonyítékul az oszmánok reformkészségére."? Az oszmán állam és a
muszlim társadalom - az „uralkodö millet” (millet-i hakime) - azonban nem
tudtak radikálisan szakítani saját hagyományaikkal, egészen addig, míg nem
álltak készen arra, hogy alapjaiban kérdőre vonják az állam iszlám jellegét, és
hogy ezt követően megváljanak az iszlám jogon alapuló (tehát a vallási csopor¬
tok egyenlőtlenségén alapuló) alkotmánytól. Viszont épp ez nem volt kilátás¬
ban, hiszen a muszlimok - épp a reformok és a modernizáció okozta változások
miatt — hátrányos és meggyengült pozícióban érezték magukat. A muszlim
5 Süleyman Kanuni uralma mint , aranykor" — ennek a recepciójáról vö. Kafadar, Cemal
(1993): The Myth of the Golden Age. In Inalcık, Halil; Kafadar, Cemal (szerk.): Suleyman
the Second and his Time, Istanbul, 37-48. o.; Kreiser, Klaus (2001): Der osmanische Staat
1300-1922, München, 24-25. 0.
»” Abu-Mannch, Butrus (1994): „The Islamic Roots of the Gülhane Rescript.” Welt des
Islams, 1994/34. 173-203. 0.; vö. Text des Dekrets in Düstur, ı. Reihe, Konstantinopel
1289-1295 H., ı. kötet, 4-7. o.; idézet: 6. o.
53 A hatärozat szövege ugyanitt: 7-14. o., elsősorban 8. o.