Oldal 75 [75]
74 : ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
mint a muszlimok." A 19. század közepe óta ígért egyenrangúság azt a reményt
keltette a nem-muszlim népességben, hogy megfelelő arányban lehetnek részesei
az állami struktúráknak, aszerint, hogy mily mértékben járultak hozzá a biro¬
dalom gazdasági növekedéséhez és modernizálásához. Az oszmán államot —
annak állami struktúrájával együtt — ugyanúgy a sajátjuknak tekintették, mint
a muszlim alattvalók. Egy efféle részesedés, ideértve felelős pozíciókat a bizton¬
sági szerveknél vagy a közigazgatásban, vélhetően a leghatékonyabban garantálta
volna biztonságukat az Oszmán Birodalmon belül."5 Ezt az összefüggést a
nem-muszlim képviselők nagyon is látták, nem véletlenül voltak épp az örmény
képviselők azok, akik nyomatékosan kérték a nem-muszlimok bevonását a had¬
seregbe." Ez egyúttal rámutat arra, hogy szükségszerűen különbséget kell tenni
a birodalom egyes nem-muszlim közösségei között. Az Oszmán Birodalom
reformszándékait és reformképességét az anatóliai és arab keresztények különö¬
sen várták, hiszen számos okból soha nem jelentett számukra reális politikai
alternatívát az Oszmán Birodalomról való leválás."
"24 Az örményekről konkrétan - akik a keleti borderlandsen különösen érintettek — vö.
Sonyel, Salahi R. (1995): The Socio-Economic Development of the Armenian Millet in the
Ottoman Empire after the Tanzimat Reforms. In Panzac, Daniel (szerk.): Histoire écono¬
mique et sociale de l'Empire ottoman et de la Turquie (1326-1960), Paris, 471-483. 0.
5 À kôzigazgatäs és a rendőrség alacsonyabb szintjein elhelyezkedő örményekről és a maga¬
sabb pozíciókban valö alacsony letszämukröl Id. Krikorian, Mesrob K. (1977): Armenians
in the Service of the Ottoman Empire 1860-1908, London; a nem-muszlimokröl ältaläban vö.
még Findley, Carter V. (1982): The Acid Test of Ottomanism: The Acceptance of Non-Mus¬
lims in the Late Ottoman Bureaucracy. In Braude, Benjamin; Lewis, Bernard (szerk.):
Christians and Jews in the Ottoman Empire, New York / London, 1. kötet, 339-368. o.
26 Ld. Us, Hakk1 Tarik (szerk.) (1939): Meclis-¢ Mebusan 1293 [1877/78] Zabit Ceridesi, Istan¬
bul, 173-174., 178. 0.3; Seropian, Moushegh Srpazan: Inknagensakroutiun, 4. kötet, 1916.
január—1917. május, 947. o. (1917. március 25-i bejegyzés, ahol az 1909-es naplóját idézi),
Archiv der Bibliothégue Nubar, Párizs; Zohrab, Krikor (2004): Yergeri joghovatsou, 5.
kötet, szerk. Sharourian, Albert, Jerevän, 195., 252-254., 263., 272-275., 431-432., 436-437.
o. (Zohrab felszólalásai gyűléseken, az örmény és oszmán parlamentben, 1909); vö. még
Hartmann, Elke (2008): „»Havadarim Azke« ou Anor Yerespokhannere.” Datev Hayaki¬
dagan Darekirk (Aleppo) 2008/1. 144-206. o., itt: 200-201. o.
27 Az arab keresztények álláspontjáról Id. például az 1877.4.25-i oszmán parlamenti vitát:
Us, Hakkı Tarık (szerk.): Meelis-i Mebusan 1293 Zabit Ceridesi, 72-180. o., külônôsképpen
173-174. 0., az anatöliai görögök „oszmanista“ meggyözödeseröl vö. a következö tanul¬
manyt: Kechriotis, Vangelis C. (2005): The Greeks of Izmir at the End of the Empire. Diss.,
Leiden; az örményekről Id. lentebb.