OCR
70 s ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN kitöréseknek." Innen a központi kormányzat kontrolljának a problémájához jutunk el, mely alapvető jelentőséggel bírt a keleti oszmán borderlandsre, tehát a Kis-Ázsia keleti részén található kurd és örmény területekre nézve. Ezeket a következőkben a borderlands-paradigma keretében szeretnénk megvizsgálni. A következő sajátos jellemvonások egyaránt megállapíthatók Kis-Ázsia keleti részére és a többi borderlandsre: földrajzi elhelyezkedés két nagy birodalom között (a mi esetünkben Oroszország és — déli irányban — Perzsia a két szomszédos ország); a népesség heterogenitása"5 (esetünkben tehát örmények és kurdok relatív többsége, akik tovább tagolódtak különböző vallási csoportokra, ehhez még hozzájönnek további csoportok, közöttük meg kell említeni a Kaukázus, a Krím és a Balkán területéről érkező muszlim bevándorlók - muhacirun — egyre nagyobb számát); végezetül a határok átjárhatósága, azonos népességcsoportok együttműködése határon innen és túl - itt érdemes külön kiemelni azoknak az örmény forradalmároknak a tevékenységét, akik az orosz fennhatóságú Kelet-Örményországból szivárogtak be oszmán területre."" Annak dacára, hogy a legtöbb efféle akció már az oszmán határvédőkön se jutott túl, és hogy a forradalmárok létszáma annyira csekély volt, hogy soha nem lettek volna képesek ártani az oszmán államnak, továbbá hogy az örmény forradalmi pártok az oszmán-örmények körében nem leltek kellő táptalajra, "7 a központi hivatalok ezeket a ™ Uo. "5 Anatólia népességszerkezetéhez és hozzávetőleges statisztikai adatokhoz a késő oszmán korbél vé. Karpat, Kemal H. (1985): Ottoman Population 1830-1914: Demographic and Social Characteristics, Madison; McCarthy, Justin (1983): Muslims and Minorities. The Population of Ottoman Anatolia and the End of the Empire, New York / London; Cuinet, Vital (18901895): La Turquie d'Asie: géographie administrative, statistique, descriptive et raisonee de chaque province de l'Asie-Mineure, 4 kötet, Paris. A különböző becslésekről és statisztikákról, illetve ezek politikai következményeiről szóló részletes elemzéshez vö. még Kévorkian, Raymond H. (2006): Le génocide des Armeniens, Paris, 331-344. 0.; Diindar, Fuat (2008): Modern Tiirktye’nin Sifresi. Ittibat ve Terakki’nin Etnisite Mühendisligi (1913-1918), Istanbul, 85-115. 0. "6 Ehhez egy leírás örmény szemszögből: Der Minasian, Roupen (1983): Hay Heghapokhagani me Hishadagnere, ı. kötet, Beirut, 127-135. 0., 327-339. o., passim. "7 Vö. Hartmann, Elke (2008): „»Havadarim Azke« ou Anor Yerespokhannere. Hayere Osmanyan Aratchin Khorhrtaranin Metch.” Datev Hayakidagan Darekirk (Aleppo) 2008/1. 144-206. O., itt: 204. 0.