Oldal 71 [71]
70 s ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
kitöréseknek." Innen a központi kormányzat kontrolljának a problémájához
jutunk el, mely alapvető jelentőséggel bírt a keleti oszmán borderlandsre, tehát
a Kis-Ázsia keleti részén található kurd és örmény területekre nézve. Ezeket a
következőkben a borderlands-paradigma keretében szeretnénk megvizsgálni.
A következő sajátos jellemvonások egyaránt megállapíthatók Kis-Ázsia keleti
részére és a többi borderlandsre: földrajzi elhelyezkedés két nagy birodalom
között (a mi esetünkben Oroszország és — déli irányban — Perzsia a két szomszé¬
dos ország); a népesség heterogenitása"5 (esetünkben tehát örmények és kurdok
relatív többsége, akik tovább tagolódtak különböző vallási csoportokra, ehhez
még hozzájönnek további csoportok, közöttük meg kell említeni a Kaukázus, a
Krím és a Balkán területéről érkező muszlim bevándorlók - muhacirun — egyre
nagyobb számát); végezetül a határok átjárhatósága, azonos népességcsoportok
együttműködése határon innen és túl - itt érdemes külön kiemelni azoknak az
örmény forradalmároknak a tevékenységét, akik az orosz fennhatóságú Kelet-Ör¬
ményországból szivárogtak be oszmán területre."" Annak dacára, hogy a legtöbb
efféle akció már az oszmán határvédőkön se jutott túl, és hogy a forradalmárok
létszáma annyira csekély volt, hogy soha nem lettek volna képesek ártani az
oszmán államnak, továbbá hogy az örmény forradalmi pártok az oszmán-ör¬
mények körében nem leltek kellő táptalajra, "7 a központi hivatalok ezeket a
™ Uo.
"5 Anatólia népességszerkezetéhez és hozzávetőleges statisztikai adatokhoz a késő oszmán
korbél vé. Karpat, Kemal H. (1985): Ottoman Population 1830-1914: Demographic and Social
Characteristics, Madison; McCarthy, Justin (1983): Muslims and Minorities. The Population
of Ottoman Anatolia and the End of the Empire, New York / London; Cuinet, Vital (1890¬
1895): La Turquie d'Asie: géographie administrative, statistique, descriptive et raisonee de
chaque province de l'Asie-Mineure, 4 kötet, Paris. A különböző becslésekről és statisztikákról,
illetve ezek politikai következményeiről szóló részletes elemzéshez vö. még Kévorkian, Ray¬
mond H. (2006): Le génocide des Armeniens, Paris, 331-344. 0.; Diindar, Fuat (2008):
Modern Tiirktye’nin Sifresi. Ittibat ve Terakki’nin Etnisite Mühendisligi (1913-1918), Istanbul,
85-115. 0.
"6 Ehhez egy leírás örmény szemszögből: Der Minasian, Roupen (1983): Hay Heghapokha¬
gani me Hishadagnere, ı. kötet, Beirut, 127-135. 0., 327-339. o., passim.
"7 Vö. Hartmann, Elke (2008): „»Havadarim Azke« ou Anor Yerespokhannere. Hayere
Osmanyan Aratchin Khorhrtaranin Metch.” Datev Hayakidagan Darekirk (Aleppo)
2008/1. 144-206. O., itt: 204. 0.