Oldal 68 [68]
3. A felülről jövő reformok dilemmája e 67
daképekre és ezáltal európai eszmékre nyúlik vissza, fontosnak tartotta, hogy
épp erről a területről újonnan feltörekvő elitek kerüljenek ki. A felülről jövő
reformok dilemmája, melyek nem támaszkodhatnak erős, lojális állami appa¬
rátusra, épp itt található. II. Abdul-Hamid értett ahhoz, hogy kifelé és befelé
irányuló egyensúly-politikája révén hosszú éveken keresztül összefogja az álla¬
mot. Ennek az lett az ára, hogy az ellentétes irányú érdekek és erők közti egyen¬
súly megteremtése és rögzítése miatt nem lehetett egyik irányba se elmozdulni.
A reformok elodázásával II. Abdul-Hamid azokra a régi elitekre is tekintettel
volt, akik attól tartottak, hogy a modern kiképzésben részesült tisztek új gene¬
rációja majd kiszorítja őket."" A másik oldalon viszont növekedett azon ifjú
tisztek elégedetlensége, akik képzettségük alapján sürgették a reformokat." Az,
hogy mindkét oldal törekvéseit egyensúlyban tartották, csak a problémák elo¬
dázását eredményezhette, nem pedig a megoldásukat. Ugyanez érvényes a biro¬
dalom területén található etnikai csoportok közti egyensúly megteremtésére.
Amikor Kelet-Anatóliában kijátszották az etnikai csoportokat egymás ellen, az
csupán rövid távon tudta a regionális megerősödés veszélyét kiiktatni. Ez a fajta
politika nem foglalkozott ezeknek a birodalmi területeknek a tartós integráci¬
ójával.
Oszmán integráció és lojalitás
II. Abdul-Hamid uralkodása alatt az általános hadkötelezettséget következete¬
sebben valósították meg, mint elődei alatt. Mivel a szultán folytatta a 18. század
óta hagyományos toborzási gyakorlatot, a hadsereg iszlám jellegét sikeresen
megerősítette. Ezáltal pedig adott volt egy erős összekötő elem, mely egységgé
kovácsolhatta a , népet fegyverben". Az iszlám közösség eszméje alatt az etnikai
és nyelvi különbségek továbbra is fennálltak, ezeket a katonák sorozása és állo¬
15 Shaw; Shaw: History of tbe Ottoman Empire and Modern Turkey. 2. kötet, 213. o.
19 Az új katonai akadémia végzősei (mektebl7) és a rendfokozat alapján felemelkedett tisz¬
tek (alaylz) közötti konfliktusról vö. a következő tanulmányt: Moreau, Odile (2007):
L'Empire ottoman à l’âge des réformes. Les hommes et les idées du , Nouvel Ordre” militaire
1826-1914, Paris.