OCR
A 1 4 , 66 : ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN szolgálnak a kelet-anatóliai zavargások." A kurd törzsek tényleges autonómiája problémát jelentett, melyet nem katonai eszközökkel oldottak meg, hanem az ,oszd meg és uralkodj? ügyes politikájával és a hatalom delegálásával. Ugyanez vonatkozik az örmények elleni intézkedésre is. A katonaság mint belpolitikai tényező és az egyensúly politikája Hátravan még az elemzésünkben, hogy a katonaságot mint belpolitikai tényezőt megvizsgáljuk. Eleinte a katonaság a szultán hatalma legfontosabb támaszának számított, majd fokozatosan olyan tényezővé nőtte ki magát, mely a legalkalmasabb volt a szultánok hatalmának veszélyeztetésére.""5 A korai katonai reformoknak így az volt a céljuk, hogy a hadsereg megújításával párhuzamosan a szultán mozgástere is bővüljön. II. Abdul-Hamid idejében azonban úgy tűnt, hogy a modern katonaság is inkább csak veszélyezteti a szultán hatalmi pozícióját."" A porosz példa fényében a porosz reformerek ezt a veszélyt, mely az Oszmán Birodalomban a katonaság és a politika átfedéséből eredt, nyilvánvalóan alábecsülték. Az új iskolákban képzett tisztek politikai aktivitásáról Goltz 1897-ben a következőket írta: , A töröknek nincs tehetsége a forradalmársághoz, és a katonai iskolákban akkora lojális érzelem volt, mely miatt fel sem merülhetett bennük semmiféle hazaárulással kapcsolatos gondolat.?"7 A katonaság tulajdonképpeni funkcióját — az ország védelmét — javarészt hatályon kívül helyezte a bepótolandó reformok miatti kilátástalanság, az Oszmán Birodalom függősége az európai nagyhatalmaktól és a diplomáciai lehetőségek, melyek az európai nézeteltérésekből adódtak. A katonaság így elsősorban a politikai erők szövevényében nőtte ki magát tényezővé, amit a fővárosban kellett ellensúlyozni. A katonai reformok régi hagyománya, mely európai pél194 Erről részletesebben Id. a 4. fejezetet. 15 Aksan, Virginia H.: Ottoman Military Recruitment Strategies in the Late Eighteenth Century. In Zürcher, Erik]. (szerk.): Arming the State. Military Conscription in the Middle East and Central Asia 1775-1925, 21-39. 0., itt: 23-24. 0. 16 II. Abdul-Hamid bizalmatlansága a katonasággal szemben és félelme a puccskiserletektöl, pl. AAPA, Türkei 142, ı. kötet, Waldersee an Bismarck vom 09.10.1885. 7 Freiherr von der Goltz, Colmar (1897): , Bilder aus der türkischen Armee.” MilitärWocbenblatt, 1897, Sp. 1768.