A 1 4 ,
66 : ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
szolgálnak a kelet-anatóliai zavargások." A kurd törzsek tényleges autonómiája
problémát jelentett, melyet nem katonai eszközökkel oldottak meg, hanem az
,oszd meg és uralkodj? ügyes politikájával és a hatalom delegálásával. Ugyanez
vonatkozik az örmények elleni intézkedésre is.
A katonaság mint belpolitikai tényező és az egyensúly politikája
Hátravan még az elemzésünkben, hogy a katonaságot mint belpolitikai tényezőt
megvizsgáljuk. Eleinte a katonaság a szultán hatalma legfontosabb támaszának
számított, majd fokozatosan olyan tényezővé nőtte ki magát, mely a legalkalma¬
sabb volt a szultánok hatalmának veszélyeztetésére.""5 A korai katonai reformok¬
nak így az volt a céljuk, hogy a hadsereg megújításával párhuzamosan a szultán
mozgástere is bővüljön. II. Abdul-Hamid idejében azonban úgy tűnt, hogy a
modern katonaság is inkább csak veszélyezteti a szultán hatalmi pozícióját.""
A porosz példa fényében a porosz reformerek ezt a veszélyt, mely az Oszmán
Birodalomban a katonaság és a politika átfedéséből eredt, nyilvánvalóan alábe¬
csülték. Az új iskolákban képzett tisztek politikai aktivitásáról Goltz 1897-ben
a következőket írta: , A töröknek nincs tehetsége a forradalmársághoz, és a kato¬
nai iskolákban akkora lojális érzelem volt, mely miatt fel sem merülhetett bennük
semmiféle hazaárulással kapcsolatos gondolat.?"7
A katonaság tulajdonképpeni funkcióját — az ország védelmét — javarészt
hatályon kívül helyezte a bepótolandó reformok miatti kilátástalanság, az Osz¬
mán Birodalom függősége az európai nagyhatalmaktól és a diplomáciai lehe¬
tőségek, melyek az európai nézeteltérésekből adódtak. A katonaság így elsősor¬
ban a politikai erők szövevényében nőtte ki magát tényezővé, amit a fővárosban
kellett ellensúlyozni. A katonai reformok régi hagyománya, mely európai pél¬
194 Erről részletesebben Id. a 4. fejezetet.
15 Aksan, Virginia H.: Ottoman Military Recruitment Strategies in the Late Eighteenth
Century. In Zürcher, Erik]. (szerk.): Arming the State. Military Conscription in the Middle
East and Central Asia 1775-1925, 21-39. 0., itt: 23-24. 0.
16 II. Abdul-Hamid bizalmatlansága a katonasággal szemben és félelme a puccskiserletek¬
töl, pl. AAPA, Türkei 142, ı. kötet, Waldersee an Bismarck vom 09.10.1885.
7 Freiherr von der Goltz, Colmar (1897): , Bilder aus der türkischen Armee.” Militär¬
Wocbenblatt, 1897, Sp. 1768.