A 1 4 ,
64 : ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
tikar köreiben."" De ezek a körülmények se nyújtanak elegendő magyarázatot
arra, hogy a német tanácsadók reformjavaslatait és a terveket, melyeket nem
egyedül, hanem a reformbizottság oszmán tagjaival együtt dolgoztak ki, miért
nem valósították meg gyorsabban. A német misszió korlátozott cselekvési lehe¬
tőségei még ennél is kevésbé magyarázzák meg azt, hogy miért csak részlegesen
valósították meg a reformokat. Ugyanis az egyik oldalon a reformok révén elért
sikereket részben felülírták a más területeken fellépő hiányosságok.
A reformok politikai velejárói
A katonai reformok ellentmondásosságának az okait leginkább az Oszmán
Birodalom politikai feltételeiben kell keresni, valamint a német katonai misszió
politikai következményeiben. Ezeket kettős akadályként lehet leírni: egyrészt
a felülről jövő reformok korlátai mutatkoztak, másrészt pedig az a probléma,
hogy a ,nation armée”, azaz a , nép fegyverben" koncepcióját egy olyan hete¬
rogén államalakulatra vetítették, mint amilyen az Oszmán Birodalom volt.
A modern európai katonai alakulat a , nép fegyverben" koncepción alapult, és
abból indult ki, hogy létezik vagy létrehozható egy olyan államalkotó nép, mely
egységes, zárt, és önazonosulásában és lojalitásában elsődlegesen az államot
tekinti viszonyítási pontnak.
Ahogy azt a történelmi események is igazolják, az oszmán katonai reformot
a központi hatalom kettős - kifelé és befelé mutató — gyengesége eredményezte.
Eleinte e gyengeség az oszmán központi kormány és a tartományi kormányzók
között mutatkozott, ami a birodalmat veszélyeztette. Ezt követően nyilvánvalóvá
vált, hogy az Oszmán Birodalom a szomszédos európai országokhoz képest
katonailag egyre inkább alulmarad." Tekintettel arra, hogy szinte kilátástalan¬
nak tűnt, hogy belátható időn belül felzárkózzanak az európai szomszédok
«wo AA-PA, Türkei 139, 9. kötet, Radowitz an Bismarck vom 26.05.1888; AA-PA Türkei 142,
7. kötet, Radolin an Caprivi vom 31.05.1893.
1 A korszak âttekintéséhez vô. Mantran, Robert (1989): L'Etat Ottoman au XVIIe siècle:
stabilisation ou déclin? In ué. (szerk.): Histoire de l’Empire Ottoman, Paris, 227-264. 0.
U6.: L'Etat Ottoman au XVIIIe siècle: la pression européenne. In ué. (szerk.): Histoire de
l’Empire ottoman, Paris, 265-287. o.