félreértésekhez vezetett. A legtöbb tanácsadó azonban több éven keresztül dol¬
gozott a helyszínen. Tartózkodásuk során megtanultak alkalmazkodni a helyi
viszonyokhoz, mégpedig olyannyira, hogy az újonnan érkező német tisztek cso¬
portja egytől egyig , teljesen eltörökösödöttnek" nevezte őket." Von der Goltz
kidolgozott egy felkészítő anyagot az újonnan érkezők számára, segítségként.
Súlyosabb problémát jelentett, hogy az elvárásaikat — adott esetben a megfelelő
ismeretek hiányában - kizárólag a porosz modellhez igazították, anélkül hogy
figyelembe vették volna az Oszmán Birodalom teljesen eltérő helyzetét." Ugyan¬
akkor az oszmán katonai szervezet reformjáról szóló javaslatokon nem látszik az
oszmán helyi viszonyok elégtelen figyelembevétele. A program, melyet a Kaeh¬
ler-misszió 1882-ben a szultán elé terjesztett, ugyan a porosz példából indult ki,
de megfelelő módosításokat eszközöltek a helyi viszonyoknak megfelelően. Olyan
javaslatok is szerepeltek benne, melyek orvosolni kívánták a korábbi reformok
hiányosságait — ezek épp abból adódtak, hogy az európai minták nem voltak
kompatibilisek az Oszmán Birodalom adottságaival, például a honvédelmi tar¬
tományok területi felosztása esetében.
A német tisztek munkáját az oszmán katonaságon belüli pozíciójuk is aka¬
dályozta. A hadsereg iszlám definíciója szerint idegen kiképzők nem kaphattak
parancsnoki hatalmat oszmán csapatok felett, noha ez a gyakorlatok és manő¬
verek esetében logikus lett volna. A vallási előírásoktól eltekintve sem kaptak
teljhatalmat a német katonai misszió tagjai ahhoz, hogy kivitelezzék a saját maguk
által kezdeményezett és kidolgozott reformokat. A végrehajtásra irányuló hatal¬
mat nemcsak az oszmán oldal akadályozta meg, hanem indirekt módon a német
kormány is." Ehhez hozzájött, hogy a német reformerek a magasabb beosztású
oszmán tisztekkel szükségszerűen egy szintre kerültek, konkurenciaként, ami
olykor passzív ellenállást váltott ki a tevékenységükkel szemben; ráadásul arány¬
talanul magas fizetésük eleve feszült hangulatot eredményezett az oszmán tisz¬
» Freiherr Kreß von Kressenstein, Friedrich (1938): Mit den Türken zum Suezkanal, Berlin,
29. 0., Mühlmann, Carl (1940): Das deutsch-türkische Waffenbündnis im Weltkriege, Leipzig,
294. 0. f.
9 Nyomtatásban itt: Wallach: Anatomie einer Militarhilfe. Figgelék A, 254-256. o.
955 "Vö. pl.a Kamphövenert ért kritikäval: AA-PA Türkei 139, 12. kötet, Radolin an Caprivi
vom 05.07.1893.
°° Wallach: Anatomie einer Militärhilfe. 54-55. 0.