Oldal 64 [64]
OCR
3. A felülről jövő reformok dilemmája e 63 félreértésekhez vezetett. A legtöbb tanácsadó azonban több éven keresztül dolgozott a helyszínen. Tartózkodásuk során megtanultak alkalmazkodni a helyi viszonyokhoz, mégpedig olyannyira, hogy az újonnan érkező német tisztek csoportja egytől egyig , teljesen eltörökösödöttnek" nevezte őket." Von der Goltz kidolgozott egy felkészítő anyagot az újonnan érkezők számára, segítségként. Súlyosabb problémát jelentett, hogy az elvárásaikat — adott esetben a megfelelő ismeretek hiányában - kizárólag a porosz modellhez igazították, anélkül hogy figyelembe vették volna az Oszmán Birodalom teljesen eltérő helyzetét." Ugyanakkor az oszmán katonai szervezet reformjáról szóló javaslatokon nem látszik az oszmán helyi viszonyok elégtelen figyelembevétele. A program, melyet a Kaehler-misszió 1882-ben a szultán elé terjesztett, ugyan a porosz példából indult ki, de megfelelő módosításokat eszközöltek a helyi viszonyoknak megfelelően. Olyan javaslatok is szerepeltek benne, melyek orvosolni kívánták a korábbi reformok hiányosságait — ezek épp abból adódtak, hogy az európai minták nem voltak kompatibilisek az Oszmán Birodalom adottságaival, például a honvédelmi tartományok területi felosztása esetében. A német tisztek munkáját az oszmán katonaságon belüli pozíciójuk is akadályozta. A hadsereg iszlám definíciója szerint idegen kiképzők nem kaphattak parancsnoki hatalmat oszmán csapatok felett, noha ez a gyakorlatok és manőverek esetében logikus lett volna. A vallási előírásoktól eltekintve sem kaptak teljhatalmat a német katonai misszió tagjai ahhoz, hogy kivitelezzék a saját maguk által kezdeményezett és kidolgozott reformokat. A végrehajtásra irányuló hatalmat nemcsak az oszmán oldal akadályozta meg, hanem indirekt módon a német kormány is." Ehhez hozzájött, hogy a német reformerek a magasabb beosztású oszmán tisztekkel szükségszerűen egy szintre kerültek, konkurenciaként, ami olykor passzív ellenállást váltott ki a tevékenységükkel szemben; ráadásul aránytalanul magas fizetésük eleve feszült hangulatot eredményezett az oszmán tisz» Freiherr Kreß von Kressenstein, Friedrich (1938): Mit den Türken zum Suezkanal, Berlin, 29. 0., Mühlmann, Carl (1940): Das deutsch-türkische Waffenbündnis im Weltkriege, Leipzig, 294. 0. f. 9 Nyomtatásban itt: Wallach: Anatomie einer Militarhilfe. Figgelék A, 254-256. o. 955 "Vö. pl.a Kamphövenert ért kritikäval: AA-PA Türkei 139, 12. kötet, Radolin an Caprivi vom 05.07.1893. °° Wallach: Anatomie einer Militärhilfe. 54-55. 0.
