Oldal 53 [53]
A 2 4, x
52 s ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
uláris egységekhez hozzájöttek irreguláris csapatok, amelyek továbbra is az osz¬
mán hadi erők számszerűleg legnagyobb kontingensét képezték.5
Az 1843-as honvédelmi törvénnyel rendszereződött a katonák sorozása, és
központosult a hadsereg szervezete." Ezt követően már be lehetett vezetni az
általános hadkötelezettséget, amit már II. Mahmud eltervezett. Az ő uralkodása
alatt az általános hadkötelezettség megvalósítása a sorhadak esetében ugyan
kevésbé járt sikerrel, viszont a tartalékos csapatok felállításával részben sikerült
átültetni. A szervezetlen csapatállítás helyére — francia és porosz mintára — sor¬
solásos rendszer került. A reguláris hadseregben (nizam) töltött katonai szolgá¬
lat idejét öt évben határozták meg. Ehhez még hozzájött hét évnyi szolgálat
tartalékosként.7 A csapatok létszámát a nizam egységek esetében 150 ezer főben
határozták meg, a tartalékos egységek esetében további 90 ezer főben. Mindegyik
katonai egységet — egy-két kivételt leszámítva — a központi katonai hierarchiába
tagolták be. A kontinentális európai hadseregek mintájára az egész katonaságot
öt hadtestbe osztották, mindegyikük a három fegyvernem (gyalogság, lovasság
és tüzérség) egységeiből, illetve ellátócsapatokból és technikai egységekből állt.
A katonai igazgatást központosították, és a szerászker hivatali pozícióját meg¬
erősítették. Az országot honvédelmi területekre osztották, ezek alapján zajlott
a sorozás a megfelelő hadtestbe. A helyi központok Isztambulban (I), az albániai
Szkutariban (II), Manastirban (III), Erzurumban (IV) és Damaszkuszban (V)
voltak." A nagy távolságok és rossz szárazföldi útvonalak miatt a többi arab
tartományt egyelőre kevésbé vették számításba. A honvédelmi területek nem
feleltek meg egy az egyben a polgári közigazgatásnak, hanem több vilajetből
5 Shaw; Shaw: History of the Ottoman Empire and Modern Turkey. 2. kötet, 41—45. o.;
Coker, Fahri (1985): Tanzimat ve Ordudaki Yenilikler. In Belge, Murat (szerk.): Tanzr¬
mat'tan Cumhuriyet'e Türkiye Ansiklopedisi, Istanbul, 5. kôtet, 1200-1266. o.
5 Az1843 utáni katonai reformhoz vö.: Zürcher: The Ottoman Conscription System in
Theory and Practice, 1844-1918. 81-82. 0.; Shaw; Shaw: History of the Ottoman Empire and
Modern Turkey IL. 75. o., 83-91. 0.; bövebben: Heinzelmann, Tobias (2004): Hezliger Kampf
oder Landesverteidigung? Die Diskussion um die Einführung der allgemeinen Militärpflicht
im Osmanischen Reich 1826-1856, Frankfurt am Main.
7 Lewis, Bernard (1953): „Ihe Impact of the French Revolution on Turkey. Some Notes
on the Transmission of Ideas.” Journal of World History, 1953/1. 105-125. 0., itt: 109-110. 0.
® Shaw; Shaw: History of the Ottoman Empire and Modern Turkey. 2. kötet, 85. 0.; Griffiths:
The Reorganization of the Ottoman Army. 29. 0., 29. megj.