A 2 4, x
50 s ÖRMÉNY ÉLET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN
jelentette annak bevezetéséhez." Az egész 19. század folyamán a redifek fő fela¬
data az volt, hogy a tartományokban fenntartsák a rendet." Ugyanakkor az
oszmán hadsereg egyik legfontosabb támaszává nőtték ki magukat." Moltke
küldetése ugyan 1839-ben — amikor Nisib mellett megsemmisítő csapás érte az
oszmán hadsereget — befejeződött, tevékenysége miatt az Oszmán Birodalomban
mégis legendaként emlegették, olyannyira, hogy évtizedekkel később is hivat¬
koztak rá, például amikor II. Abdul-Hamid szultán és a fiatal Német Birodalom
tárgyalt egymással."
Az 1875-1878-as évek gyökeres változást jelentettek az Oszmán Birodalom
számára, amely ezalatt egy államcsődöt, két szultánváltást is átvészelt, illetve
katasztrofális vereséget szenvedett Oroszországtól. II. Abdul-Hamid szultán
az 1876-os válság közepén került hatalomra, nem sokkal ezután megtapasztalta
azt, hogy hadba léptek, majd azt, hogy vereséget szenvedtek, illetve megtapasz¬
talta az európai hatalmi egyensúly diplomáciáját is. 1880-ban azzal a kéréssel
fordult Németországhoz, hogy küldjenek civil és katonai tanácsadókat. Ezzel
együtt az oszmánok tettek ugyan egy első szövetkezési ajánlatot a németeknek,
de Bismarck elutasítása után a tárgyalások arra szorítkoztak, hogy katonai misz¬
szió érkezzen az oszmán hadsereg újjászervezésére." Bismarck 1890-es lemon¬
datását követően a német politikai és katonai körök folyamatosan számoltak
egy német-oszmán szövetség lehetőségével, emiatt nagy figyelemmel kísérték
az oszmán hadsereg fejlődését, hogy felmérjék az Oszmán Birodalommal tör¬
ténő katonai szövetség potenciális erejét. Amikor a németek 1882-ben azzal a
7 Hartmann, Elke (2016): Die Reichweite des Staates. Wehrpflicht und moderne Staatlich¬
keit im Osmanischen Reich 1869-1910, Paderborn, Kap. III. 2.
© Ziircher, Erik Jan (1999): The Ottoman Conscription System in Theory and Practice,
1844-1918. In ud. (szerk.): Arming the State. Military Conscription in the Middle East and
Central Asia, London / New York, 79-94. 0., itt: 81. 0.
49 AA-PA, Türkei 142, ı. kötet, Radowitz an Bismarck vom 25.12.1882., melléklet 1: Bericht
von General Kaehler vom 23.12.1882.
8° Wallach: Anatomie einer Militärhilfe. 29. 0.
* Holborn, Hajo (1926): Deutschland und die Türkei 1878-1890, Berlin, 23- ff.; van Kam¬
pen, Wilhelm (1968): Studien zur deutschen Türkeipolitik in der Zeit Wilhelms II. Diss., Kiel,
18. 0.; vö. toväbbä Vehbi, Ali Bey (1910): Pensées et Souvenirs de l’Ex Sultan Abdul-Hamid,
Parizs, 124-125. 0.
”® Schéllgen, Gregor (2000): Imperialismus und Gleichgewicht. Deutschland, England und
die orientalische Frage 1871-1914, München, 107-131. 0. Von Goltz rendszeres hivatalos és nem