OCR
A 1 4 , 28 « ORMENY ELET AZ OSZMÁN BIRODALOMBAN A Houshamadyan nagy hálózatként köti össze a világ minden táján elhelyezkedő kutatókat, különböző szakterületekről. A projekt célzottan és tudatosan olyan embereket is igyekszik bevonni, akik gyűjtők vagy szakemberek, de nem rendelkeznek magasabb fokú iskolai végzettséggel, viszont speciális hely- vagy tárgyismeretükkel — legyen szó például régi zenei felvételekről, régi fényképekről vagy helységnevek beazonosításáról — pótolhatatlan segítséget nyújthatnak. Az örmény közösségeken belül a Houshamadyan összeköti a túlélők első és részben második generációját — akik még beszélnek örményül, ráadásul gyakran törökül és kurdul is, és akiknek a gondolkodását és érzelmeit a plurális identitás határozta meg - azokkal a harmadik vagy negyedik generációs leszármazottakkal, akik elvesztették a kapcsolódást az oszmán-örmény hétköznapi kultúrához, és gyakran az örmény nyelvhez is. Kutatómunkájának eredményeként a Houshamadyan a nagyszülők szubjektív tanúságtételeit, visszaemlékezéseit és elbeszéléseit, melyek semmiféle örmény történelemkönyvben nem lelhetők fel, olyan nyelvre fordítja le, amelyet a következő generáció is megért, és így kulcsot kap ahhoz, hogy belelásson saját családjának és közösségének a történetébe. Nem utolsó sorban pedig kapcsolatot teremt azokkal, akik még ma is Anatóliában élnek, akik Bitlisből, Vanból vagy Isztambulból küldik megannyi emléküket, és így ők is szervesen beépülnek a közös emlékezés projektjébe. Nemcsak Kis-Ázsia plurális életterét, azon belül a keleti régiót szeretnénk ebben a kötetben megismerni és feltárni, hanem az az alapgondolat vezérel minket, mely szerint igenis egymásra kell vonatkoztatni az oszmán-török-muzulmán, valamint az örmény nézőpontot és forrásokat. A következő fejezetekben ugyanez az irányelv vezérel minket, amikor a kései Oszmán Birodalom örmény hétköznapjait és írásait vizsgáljuk.